Gyilkos-tó, Békás szoros fentről nézve



Gyilkos-tó

A húsvéti szabadnapok alkalmából döntöttünk úgy, hogy újra ellátogatunk a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékére. Ezennel felülről szerettük volna szemrevételezni a szoros környékét,  magunk mögött hagyva a szoros autóforgalmát, bazárait. Választásunk egy könnyebb (húsvéti-bárány-lakoma utáni) útvonalra esett. Ugyanis sziklamászás nélkül is megúszhatjuk, ha fentről szeretnénk bepillantást nyerni a Békás-szorosba. A Mária-kőre felkapaszkodhatunk egy kis ösvényen a bozótos erdőn keresztül.  Szép kilátás nyílik a Mária-kő szikláiról a Békás-szoros egy részére, a Pokol-torkában kígyózó műútra a játékautóknak tűnő autókkal, a Kis-Békás patakra, az Oltárkőre stb... Ragyogó tiszta napsütéses, kellemes tavaszi időnk volt, amit élvezhettünk is, amint kikeveredtünk a szoros árnyékos szorításából, ahol még jégcsap- és hómaradványra is bukkantunk elvétve.
A Gyilkos-tó központjából (967 m) kiinduló sárga háromszög jelzést követve kényelmesen bandukoltunk egy szekérúton, egyre távolodva a szoros autózajától és a miccs (grillen sütött specialitás) illatától (az utóbbi, bevallom, már induláskor is csábító volt).

Kis-Békás tanyavilág

Hamarosan az útunk jobb oldalán kinyílt előttünk a tér: a Kis-Békás-patak mentén a Kis-Békás tanyavilág házai a háttérben hegycsúcsokkal, a Kis-Szurdok-kő szikláival. Ahogy haladtunk tovább, megkerülve a Csíki-Bükk szikláit, újabb és újabb részletei jelentek meg e mesés tájnak. Tovább kanyarodva hamarosan elértünk a Cifra-nyeregbe (1002 m), ahol már előttünk tornyosultak a Mária-kő sziklái. A jelzésünk sajnos nem vitt fel minket a Mária-kő kilátóihoz, így kisebb tájékozódás után megtaláltuk a kis ösvényt, amely bevezetett minket a köves, bozótos erdőbe. Az illatos farkasboroszlán - engem leginkább a jácint illatára emlékeztetett - már kezdett elvirágozni, az erdő alját helyenként szőnyegként borította a kékberek. Kidőlt fákon másztunk át, kövek közt kapaszkodtunk egyre feljebb, míg egy alkalmas helyen egy kis kitérő vezetett ki minket a Mária-kő Délkeleti-fal kilátójához (1060 m).



Mária-kő Déli-fal kilátója



Azonnal megszűnt a fáradtságérzetünk, a kilátás kárpótolt minden fáradtságot. Alattunk a Kis-Békás kanyargott, házakkal itt-ott, a Kis-Szurdok-kő sziklái kiemelkedtek a tájból. Hosszasan nézelődtünk, kattogott a fényképezőgép, és közben beazonosítottuk a hegyeket, sziklákat.   

Ösvényünk innen már ereszkedett, a sűrű erdőn át, és hamarosan elértük az Északkeleti-fal kilátóját (1048 m).


Hason fekve a szikla peremén

Az erdőből kibukkanva több száz méteres szikla tetején találtuk magunkat. Hason csúszva kimerészkedtünk a szikla pereméig. Lélegzetelállító volt a látvány, a magasság - azaz mélység. Alattunk a Kis-Békás-patak zubogott, amint épp beletorkollott a Békás-patakba. Előttünk tornyosultak a Békás-szoros sziklái, többek közt balra az Oltárkő, tetején a kereszttel. Beláttunk a Pokol-torkába, ahol alattunk a műúton parányi autók kanyarogtak, a bazársorhoz aprócska pontokként zarándokoltak az emberek. Fölöttük meg hatalmas óriások: a Békás-szoros sziklái hatalmasodtak. A látvány újra és újra kicsalogatott, óvatosan, hason csúszva a szikla pereméig.

Műút a Békás-szorosban

Kis-Békás

Pokol-torka

Hazafele, leereszkedve a Mária-kőről, visszatérve a sárga jelzéshez, immár lentről csodálhattuk meg a Mária-kő Nyugati-fal szikláját. Utunk közvetlenül alatta vezetett. A magasság alulról nézve is lenyűgöző. Tovább ereszkedve, kissé magunk mögött hagyva a fehér sziklaóriásokat érkeztünk vissza a civilizációba, immár a Békás-szorosba (850 m).
A lemenő nap sugarában fürödve a Gyilkos-tó partján úgy éreztük, hogy megérdemeljük a helyben sütött miccset kenyérrel és mustárral, hozzá egy pohár sörrel. Próbáljátok ki, sokkal jobb ízű egy túra után!


További képek:

Békás- szoros, Gyilkos- tó túra

Székelyvarság

 Zsindelyország. Csodavilág. A legnagyobb kiterjedésű tanyavilág.

"Szolgálatára embernek, világnak, nagy Istennek, kicsike hazámnak"
Isten segedelmével állítatta Székelyvarság jóravaló népe az Úr 2011. esztendejének június havában.
Állítatott népünk dicsőségére, nemzetünk összetartozásának jegyében.

Vadregényes erdőrengeteg közepette fekszik.
Évszázados bükkfákkal büszkélkedik. Erdőit megkövült lávaömlések tarkítják. Az erdők csendjét kristálytiszta hegyi források csobogása töri meg.

A székelyek vízesése, Csorgókőnek hívják. Alulról nézve mintha a kő csorgatná az alázúduló vizet. Vadregényes erdő közepette, mély völgyben található, moraja messzi elhallatszik. Hét közeli forrás táplálja a kis patak vizét. Kristály vizében mélykéken csillog az égbolt, az erdő fái tükröződnek.
Mesevilág.

A legnagyobb  tanyavilág.
Kiterjedése az ország fővárosának területével vetekszik. 74 négyzetkilométer.
Lakosainak száma ezzel szemben alig 1500 fő. A varságiak a hegyvidéki, tanyai ember kemény életét élik. Megpróbáltatásoktól edzett, dolgos, szűkszavú, vendégszerető székelyek. A fakitermelés, zsindelykészítés tudománya apáról fiúra szálló mesterség.

Zsindelyország. A zsindelykészítés hazája. A zsindelyt fenyőfából kézzel, kis baltával hasítják. Saját készítésű satuba szorítják, speciális, hosszú, borotvaéles késsel méretre vágják, csiszolják.
Ugyancsak kézzel meghegyezik. A gyakorlott mester naponta kb. 200 darabot képes elkészíteni.

A tanyák bejáratát mesterien faragott székelykapuk díszítik. A régiek faragottak és festettek.

Gyalogtúrák tavasszal Marosfőn

Séta a tavaszi erdőben.                           Marosfő hegyek gyűrűjében fekszik. Vadregényes fenyvesek, szellős  bükkerdők, mogyoró-, boróka- bokrok, havasi legelők borítják a dombokat, hegyeket. Élménydús sétákat tehetünk a tavaszi erdőben. A szélrózsa bármely irányába indulva, lépten-nyomon a tavasz bűvöletébe kerülünk. Árnyas, üdezöld lombsátor alatt sétálhatunk madárkoncert kíséretében. A bokrok árnyékában nyíló virágszönyegekben gyönyörködhetünk. Hóvirágos, ibolyás, kankalinos, gyermekláncfű virágaitól pompázó réten barangolhatunk.

Barangolás a forráshoz
Marosbükk a Feketerez-hegy nagyobbrészt bükkerdővel borított alsó része. Felkapaszkodva az erdőszélen felérünk az első kilátóhoz. Itt megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában. Kitárulkozik előttünk a Felcsíki-medence. Láthatjuk az országút kígyozó szalagját és fölötte a hegyoldalon  kanyargó vasutat. Enyhén hajló nyergen folytatódik útunk, majd egy erdőírtás mellett meredeken emelkedik. Felérünk a második kilátóhoz, ahonnan lebilincselő a kilátás. Innen láthtjuk a Nagyhagymás-hegység sziklás bérceit, a balánbányai zagytározó tükröző felületét. Innen már közel van a forrás, az úttól jobbra, kissé lennebb, kerítéssel körülvéve. Bő vízű, űdítően oltja szomjunkat. Hazafelé az erdőn átvágva, szép erdei úton ereszkedhetünk le Marosfőre.

Tavaszi gyalogtúra a Csíkmagassa-hegyen

Szerkesztés folyamatban.

Egy kis ráadás. Tavaszi hangulat Marosfőn

Csodálatos tavasz Marosfőn. No comment.

Gyalogtúra ajánlatok Marosfő környékén

Barangolások hegytetőről-hegytetőre
Marosfő hegyekkel övezett környéke oly sok szép látnivalóval kecsegtet, hogy mindegyre barangolásra, túrázásra csábít. A novemberi hónap szokásostól eltérő napsütötte, meleg időjárása kicsalogatott a szabadba. Érdekessége, rendkívülisége az volt a novemberi barangolásainknak, hogy az aktuálisan megmászott hegytetőről kinéztük a legközelebb fekvő, szép kilátással kecsegtető  hegycsúcsot, ami a következő túránk célpontja lesz. Így sikerült sorjában végigjárni négy hegygerincet. Kettőről tudni lehet, hogy valamikor ősi székely várak voltak a hegytetőn és a védelemre szolgáló erődítmény-rendszer részét képezték. Az erődítmény rendszer messziről jól látható, hegycsúcsokra épült várak sorából állt. Az ellenség támadása idején, lármafákat gyújtottak sorra  a várfokán, így jelezve egymásnak. A meggyújtott máglyák lángja messzire ellátszott, figyelmeztetve a környező falvak lakósságát a veszélyre. A kommunikáció zseniális megoldása volt a régmúlt időkben !
     Még tavsszal is ajánlatos végigjárni a hegytető túrákat, amikor virágmezők borítják a kaszálókat. Megcsodálhatjuk a  Garadoson honos boroszlán orgonához hasonló virágait, a hóvirág és a májvirág nagy kiterjedésű foltjait a Grécesen.

Első túra 
Gréces tető
2011 november 6.
A Gréces-hegy Marosfőt délkelet irányban határolja, gyalogosan könnyűszerrel elérhető.
A Gréces nyergéről csodálatos panoráma tárul elénk. Messzi ellátni innen a Csíki-medence és a Gyergyói medence irányába. Marofő zaja a mélyből  elhalkulva szürődött fel hozzánk. Az őszi napfényben aranybarnán tündökölt a selymes fű, a mogyoróbokrok rengetege, ökörnyál csillant a lengedező fűszálakon. Dér csípte, édes bogyót kóstolgattunk a közeli vadrózsa-bokrokról.
Nevezetessége e helynek, hogy itt ütköztek meg 1707-ben a kuruc mozgalomban végsőkig kitartó gyergyóiak a megtorló császári sereggel. A nyergen át vezetett a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencéket. Csíkszentdomokos  felé tekintve, megpillantottunk egy lágyan hajló, kopár hegygerincet, a Nagy-hegyet, amelynek tetejéről szép kilátás igérkezett. Elhatároztuk, hogy ez lesz a következő túránk színhelye.

Második túra
Nagy-hegy
2011 november 13
Marosfőről alig 10-15 percnyit autózva érünk el Csíkszentdomokosra, ahonnan a túránk kezdődött. Az út menti parkolóból indulva, átkelve a vasúti alagúton már látni a hegyet. A környező  hegyekhez viszonyítva, inkább nagyobb dombnak mondanám.( 960 m) Talán meredek lejtőinek és nagy kiterjedésének köszönhetően nevezték el "nagy"-nak. Gerincén kaszálók húzódnak, galagonya- és csipke-bokrokkal tarkítva. Az "égő galagonya" tűzpirossan virított a ragyogó napfényben, a csipkebokrok édesen, zamatosan kínálták fel termésük. Néhány kiszáradt, ágas-bogas bokor fehér ágai misztikus képet mutattak, formájuk bonszájra emlékeztetett. Fentről nézve, különös látványt nyújtottak  a lejtők teraszai. Valamikor teraszos gazdálkodással próbálták növelni a domokosiak a kevés termőföldet. Sok pannon- csigaházat láttunk a fűben szétszóródva. Vajon már téli menedékükbe húzódtak gazdáik? A gerincről gyönyörű a panoráma. Körben látni Székelyföld egy darabkáját, Nagysomlyó-hegyétől a Nagyhagymás-hegységig. Tőlünk észak-nyugatra láthattuk a Gréces-hegyet teljes szépségében. Izgalmas volt felfedezni a távolból a pár nappal előbbi barangolásunk helyeit, a kiszögelést, ahonnan akkor a tájban gyönyörködtünk. Keletre tőlünk a legközelebbi hegy a Garados. Szép panorámával kecsegtető, nagy kiterjedésű havasi legelőit látva, eldöntöttük, hogy a következő alkalommal oda barangolunk.

Harmadik túra
Nagy-Garados
2011 november 27
A túránk Csíkszentdomokosról, az előbbi kirándulásunkról már ismert parkolóból indult. Miután elhagytuk a vasúti aluljárót, az útelágazásnál balra fordultunk. Kezdetben  meredeken kapaszkodott fel a szekérút, azután kellemes séta várt ránk a gerincen. Innen csodálatos panoráma tárult elénk. Messzire ellátni Balánbánya irányába.  A város határában a zagytároló kéklő iszapja látszott. Fennséges látványt nyújtottak a Nagyhagymás büszke sziklafala, az Egyseskő égbeszökő sziklaszálai, az Öcsém kőgörgeteges sziklatömbje, tovább körben, a Tarkő, Naskalat, Csíki havasok, Tusnádi-hegyek, Hargita, Görgény-havasok, Kelemen-havasok. Előtérben, észak-nyugat irányban, a Nagy-hegy gerince ismerősként köszöntött felénk. A Nagy-Garados csúcsáról látni, a  nyereggel hozzánőtt Kis-Garadost. Óriási üreg tátong a hegytetőn, oszloposan vágott, vöröslő sziklafalakkal, a több mint száz éves, még müködő mészkőbánya. A mélyben, a hegy lábánál Csíkszentdomokos házai látszottak, előtérben a templommal. Délben megkondultak a harangok, egyszerre zengtek-bongtak a felcsíki falvak harangjai, a környező hegyeken visszhangozva szállt fel hozzánk egybehangzó dallamuk. A nyergen nemrég állított Szent Antal szobor állt és a meredeken aláfutó régi kálvária kökeresztek. A Nagy-Garados csúcsán feltehetőleg ősi székely vár magaslott valamikor. Innen megpillantottunk Balánbánya irányában egy szép, havasi legelővel borított hegyhátat, a Várbükköt. Helyben eldöntöttük, hogy a következő alkalommal oda kirándulunk.

Negyedik túra
Várbükk-hegy
2011 december 1
Túránk Balánbányáról indult, ahová Marosfőről alig fél órányi autózás után érkeztünk. Autónkat a katolikus templom közelében levő parkolóban hagyva vágtunk neki a hegyoldalnak. Kanyargós, hegynek felfutó utcán haladtunk, ami jól látható ösvényen folytatódott. Később az ösvény elfogyott, jelzések nem lévén, " belső iránytűnket" követve kapaszkodtunk fel az egyre meredekebb, erdős-legelős hegyoldalon. A hegygerincre érve, lélegzetelállító látvány fogadott. Ott volt a szemünk előtt, légvonalban néhány kilóméternyi távolságra a Nagyhagymás-hegység sziklás vonulata. Ilyen közelségből és teljes egészében  kitárulkozva még nem láttuk a Csíki-medencét kelet irányban lezáró hegységet. Az Öcsém, az Egyeskő, a Nagyhagymás csúcsok sziklabércei fehéren ragyogtak a szikrázó napsütésben. Körpanorámában gyönyörködhettünk. Láthattuk a medencét körülzáró hegyeket, a Hargitát, Csíki-, Gyergyói- és Görgény-havasokat. Örömmel fedeztük fel az előző kirándulásaink helyszínét a Garadost, Nagy-hegyet és a Grécest. Végigsétáltunk a hegygerincen várromok után kutatva. Sajnos nem találtuk meg, a lebukni készülő nap takarodót fújt. A kellemes, meleg napsütés ellenére mégiscsak december elseje lévén, ideje volt hazatérni. Mielőtt elindultunk, eldöntöttük, hogy a következő "hegytetőről-hegytetőre" túránk helyszíne az Egyeskő, Öcsém, Nagyhagymás lesz, de megvárjuk a tavaszt vele.

A tél szépsége Marosfőn

A tél csodákra is képes. Valóságos ékszerként ragyogó jégvirágokat rajzol ablakunkra.