Erdély látnivalói, Székelyföld legszebb fekvésű faluja Marosfő

             Marosfő Székelyföld legszebb fekvésű üdülőfaluja.

     A Csíki- és Gyergyói-medencéket összekötő vízválasztó nyergen fekszik. Nevezetessége, hogy a Maros és az Olt folyók forrásvídéke. A Maros a Feketerez-hegy csúcsa alatt ered és északnak fordulva békésen csörgedezik a Gyergyói-medencén át. Az Olt a Feketerez-hegy északi oldalán, a Kovács Péter hágó mocsaras területén indul útjára, szilajul rohanva a Csíki-medencén keresztül. A két nevezetes folyónkat látva, akarva-akaratlan a Maros és az Olt legendája jut eszünkbe.

      Az ide látogatóknak könnyen megközelíthető. A Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal összekötő főút halad át rajta és a Brassó-Marosvásárhely vasútvonal mentén fekszik.

     Miért a legszebb fekvésű falu? Mert hegyek gyűrűjében fekszik, erdős övezet kellős-közepén. Alig lépünk ki a házból, máris mogyoró bokrok közt bóklászhatunk, fenyő- és lombhullató erdőben, vírágos réten barangolhatunk. De beszéljenek helyettünk a képek...

  

Gyilkos-tó, Békás szoros fentről nézve



Gyilkos-tó

A húsvéti szabadnapok alkalmából döntöttünk úgy, hogy újra ellátogatunk a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékére. Ezennel felülről szerettük volna szemrevételezni a szoros környékét,  magunk mögött hagyva a szoros autóforgalmát, bazárait. Választásunk egy könnyebb (húsvéti-bárány-lakoma utáni) útvonalra esett. Ugyanis sziklamászás nélkül is megúszhatjuk, ha fentről szeretnénk bepillantást nyerni a Békás-szorosba. A Mária-kőre felkapaszkodhatunk egy kis ösvényen a bozótos erdőn keresztül.  Szép kilátás nyílik a Mária-kő szikláiról a Békás-szoros egy részére, a Pokol-torkában kígyózó műútra a játékautóknak tűnő autókkal, a Kis-Békás patakra, az Oltárkőre stb... Ragyogó tiszta napsütéses, kellemes tavaszi időnk volt, amit élvezhettünk is, amint kikeveredtünk a szoros árnyékos szorításából, ahol még jégcsap- és hómaradványra is bukkantunk elvétve.
A Gyilkos-tó központjából (967 m) kiinduló sárga háromszög jelzést követve kényelmesen bandukoltunk egy szekérúton, egyre távolodva a szoros autózajától és a miccs (grillen sütött specialitás) illatától (az utóbbi, bevallom, már induláskor is csábító volt).

Kis-Békás tanyavilág

Hamarosan az útunk jobb oldalán kinyílt előttünk a tér: a Kis-Békás-patak mentén a Kis-Békás tanyavilág házai a háttérben hegycsúcsokkal, a Kis-Szurdok-kő szikláival. Ahogy haladtunk tovább, megkerülve a Csíki-Bükk szikláit, újabb és újabb részletei jelentek meg e mesés tájnak. Tovább kanyarodva hamarosan elértünk a Cifra-nyeregbe (1002 m), ahol már előttünk tornyosultak a Mária-kő sziklái. A jelzésünk sajnos nem vitt fel minket a Mária-kő kilátóihoz, így kisebb tájékozódás után megtaláltuk a kis ösvényt, amely bevezetett minket a köves, bozótos erdőbe. Az illatos farkasboroszlán - engem leginkább a jácint illatára emlékeztetett - már kezdett elvirágozni, az erdő alját helyenként szőnyegként borította a kékberek. Kidőlt fákon másztunk át, kövek közt kapaszkodtunk egyre feljebb, míg egy alkalmas helyen egy kis kitérő vezetett ki minket a Mária-kő Délkeleti-fal kilátójához (1060 m).



Mária-kő Déli-fal kilátója



Azonnal megszűnt a fáradtságérzetünk, a kilátás kárpótolt minden fáradtságot. Alattunk a Kis-Békás kanyargott, házakkal itt-ott, a Kis-Szurdok-kő sziklái kiemelkedtek a tájból. Hosszasan nézelődtünk, kattogott a fényképezőgép, és közben beazonosítottuk a hegyeket, sziklákat.   

Ösvényünk innen már ereszkedett, a sűrű erdőn át, és hamarosan elértük az Északkeleti-fal kilátóját (1048 m).


Hason fekve a szikla peremén

Az erdőből kibukkanva több száz méteres szikla tetején találtuk magunkat. Hason csúszva kimerészkedtünk a szikla pereméig. Lélegzetelállító volt a látvány, a magasság - azaz mélység. Alattunk a Kis-Békás-patak zubogott, amint épp beletorkollott a Békás-patakba. Előttünk tornyosultak a Békás-szoros sziklái, többek közt balra az Oltárkő, tetején a kereszttel. Beláttunk a Pokol-torkába, ahol alattunk a műúton parányi autók kanyarogtak, a bazársorhoz aprócska pontokként zarándokoltak az emberek. Fölöttük meg hatalmas óriások: a Békás-szoros sziklái hatalmasodtak. A látvány újra és újra kicsalogatott, óvatosan, hason csúszva a szikla pereméig.

Műút a Békás-szorosban

Kis-Békás

Pokol-torka

Hazafele, leereszkedve a Mária-kőről, visszatérve a sárga jelzéshez, immár lentről csodálhattuk meg a Mária-kő Nyugati-fal szikláját. Utunk közvetlenül alatta vezetett. A magasság alulról nézve is lenyűgöző. Tovább ereszkedve, kissé magunk mögött hagyva a fehér sziklaóriásokat érkeztünk vissza a civilizációba, immár a Békás-szorosba (850 m).
A lemenő nap sugarában fürödve a Gyilkos-tó partján úgy éreztük, hogy megérdemeljük a helyben sütött miccset kenyérrel és mustárral, hozzá egy pohár sörrel. Próbáljátok ki, sokkal jobb ízű egy túra után!


További képek:

Békás- szoros, Gyilkos- tó túra

Erdély legszebb túrái a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékén

Tündérkertben jártunk...
Kis-Cohárd, Tündérkert túra

   A Kis-Cohárd égbeszökő sziklabérce fenségesen zárja a Gyilkos-tó festői környékét. Bárki által elérhető, jelzett túra ösvényen felkapaszkodhatunk rá, felejthetetlen élményt nyújtva az elénk táruló panoráma. Velünk szemben magasodik a Gyilkos-kő, lent a Gyilkos-tó zöldes színben játszó víztükre csillog. Innen átsétálhatunk a Tündérkertre.
  A Gyilkos-tó közelében levő Tündérkert nevű szikla valóban nem hazudtolja meg nevét. Mesebeli a formája, a körívesen, sávosan színes meredek szikla falával, a végigsétálható, lapos szikla peremével. Mintha tündérek kertjében járnánk, hatalmas fenyők, páfrányok, ritka, különleges növények kísérnek utunkon. A panoráma innen fentről lélegzetelállító. Elénk tárul a Békás-szoros szikla birodalma, a lentről már megcsodált szikla-óriások. Az Oltár-kő kis testvérnek tűnik az 1156 m csúcsával. És jönnek szépen sorjában: az Oltár-kő mögött a Bardócz-szikla az Őr-toronnyal, a Szurdok-kő, a Mária-kő, a Csíki-bükk. A távolban felsejlik a Csalhó masszív tömbje.
  De meséljenek helyettünk az általunk készített fényképek...

 A Kis-Cohárd szikla tövében járunk. A fölénk tornyosuló sziklafal ámulattal tölt el méreteit érzékelve.

A jelzett ösvény a sziklafal mellett kapaszkodik fel.

Felérve a fennsíkra sűrű fenyőerdőben járunk.

A kilátóról elsőre a Gyilkos-tó látványában gyönyörködhetünk. Parányinak tűnik zöldesen csillámló víztükrével, a házak apró foltoknak, az emberek hangyányinak, a Gyilkos-kő pedig óriásnak látszik.

 Panoráma a Kis-Cohárdról a tetején felállított kereszttel. Középen látható út a Vereskő-nyeregről ereszkedik le, a Csíki-bükk sziklatömbje és a Gyilkos-kő között.

A Kis-Cohárdon a keresztnél a panorámában gyönyörködünk.

A Tündérkert első kilátójánál a meredély mögött a Mária-kő magasodik. Valamikor ezt a sziklát nevezték Oltár-kőnek, egy oltárhoz hasonlító formája miatt.

A Mária-kő és a Csíki-bükk között látható kis tisztás a Cifra-nyereg, innen indul az ösvény, amelyen feljuthatunk a Mária-kő kilátóihoz.

Panoráma az Oltár-kővel, a valamikori Mária-kőnek nevezett magányosan tornyosuló szikla. (Formájában  valaha a Szűz Máriát a kisdeddel vélték felfedezni.) Mögötte a Bardócz-szikla látható, a háttérben pedig a Munticsel-hegy magasodik.

Panoráma a Tündérkertről a Békás-szorosba vezető úttal, amint eltűnik a sziklák tövében.

Örömmel fedeztük fel a sziklák tetején ezt a növény ritkaságot, a boldog asszony papucsát. Az egyik legcsodálatosabb vadon élő orchideánk, fokozottan veszélyeztetett faj. Egyszer csak ott virított előttünk sárga-lila szépségével.

Szerencsénk volt látni még egy pompás virág csodát, a magyar nőszirmot. Ritka, védett növény.






   Utunk során kedves túrázókkal ismerkedtünk meg, akik szintén szerelmesei e tájnak. Tőlük tudtuk meg, hogy májusban is érdemes ellátogatni ide, amikor virágba borul a sziklafal, a szikla repedések teli vannak virágzó írisszel.
  Hát ugye igaz, hogy  "tündérkert" valójában a Tündérkert-szikla?  

Erdély legszebb túrái: Egyes-kő, Öcsém-tető

Orbán Balázs nyomában

"Ugy a Tarkő, mint a vele testvér Nagy-Hagymás oly függőleges meredek sziklahalmaz, melyet ember, de még zerge sem tudna megmászni; e szerint csak az őket egybekötő Kurmaturán lehet hozzájok férkőzni. A Balán között beszakadó és a Tarkőből felfakadó Kovácspatakán haladánk...

Már a Tarkő északi szöge az Öcsém-tetej aljába juték 3 órai mászás után s im felötlött azon veres erekkel tarkázott roppant crinoiden mészkő kőzetü sziklagúla, melyet a Tarkőtől egy alólról fel sem ötlő folyosó vagy bemetszés választ el, a melynek aljában roppant kőomlásoknak és örökösen csörömpölő kőzuhanyoknak több száz láb magas halmaza hever, mit vihar vésőjével kifeszegetett s leeregetett onnan a századok ős szelleme. Alatta a Vigyázó, egy torony alaku, másik sziklatömeg tünt fel, honnan régi időben az ellent kémlelték. Minden lépten meglepő, elragadó alakzatok, csudaszerü képződések, a természetnek szeszélyesen nagyszerü művei ragadják meg a vizsgáló figyelmét." ( Obán Balázs)

   A csudaszerű, elragadó alakzatok napjainkban is magukkal ragadják a szemlélődőt. Talán csak a roppant kőomlások, a nép által  "Ördög malmoknak" nevezett kőzuhatagok kövei sokasodtak meg, állandóan őrlődve az évszázadok során.

   Az Öcsém-tetőről csodálatos panoráma tárul elénk. Hegy-hátak sorakoznak egymás után ameddig a szem ellát. Előttünk a Felcsíki-medence falvainak fűzére tűnik fel a messzeségben. Nagyszerű élmény felfedezni az ismerős csúcsokat, a Hargitát, a Nagyhagymást, a Fekete-rezet.

"Már a Kurmatura oromszélére értünk, s csakhamar annak gyönyörü fenyves erdeibe hatoltunk be, hol fejsze s ember romboló keze által alig érintett sürüségeken küzdöttük át magunkat. Még jó félórát kellett őserdők nagyszerü magányában haladni, mig az addig erdőrejtette Egyeskőnek aljához értünk.Ennél meglepőbb, nagyobbszerü sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, mig lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek. Sőt tulajdonképpen nem is egy szikla, hanem öt külön álló, egymástól gyönyörü sziklafolyosók által elválasztott sziklahegyből van egybe alkotva, melyek a legfinomabb jura mészkő-anyaguak levén, márványszerüleg fehérlenek és fénylenek." (Orbán Balázs)

  A fehérlő sziklatorony ma is lenyűgöző szirttömeg, különös szikla-fogazatával. Csupán az "idő foga" koptatta, csiszolta, alakította a mostani formájára. Vajon Orbán Balázs hogyan írná le a jelenlegi alakját, mennyit változott az évtizedek során?

   Orbán Balázs oly hitelesen írja le a túra útvonalát az 1800 -as években, hogy akár a nyomában lépkedve bejárhatnánk az útvonalat. Ő akkor járatlan sziklaösvényeken kapaszkodva, áthatolhatatlan erdőn átgázolva ért fel az Egyes-kő szikla tömbjéhez. Napjainkban jól járható, jelzett turista ösvényen érünk el ugyanoda.

Erdélyi látnivaló, marosfői érdekesség:a Gréces-hegy

A Gréces-hegy vendégházunk névadója. Több érdekesség szólt amellett, amiért a Gréces nevet választottuk.
     A Gréces 1121 méter magas csúcsa Marosfő délkeleti részét határolja. Leginkább mészkő alkotja. A hegy legendás titkot rejteget, ami még feltárásra vár. A néphit szerint a mélye búvópatakokat rejteget, amelyek a 6-8 km-el odébb található, Csíkszenttamás határában levő Feneketlen-tó vizét táplálják. A feltevés hátterében az áll, hogy a tóban bővízű hévíz fakad fel. A tó és a belőle eredő patak télen, a legnagyobb hidegben sem fagy be és a vízparti dús növényzet egész évben üdén zöldell.
    Gyönyörű panoráma nyílik a Gréces nyergéről, a Csíki- és a Gyergyói-medence irányába. Szép időben ellátni dél irányába a Tusnádi-hegyekig, északra a Kelemen-havasokig, keletre a Nagyhagymás sziklás bércéig és nyugatra a Hargita hegyláncáig (Madarasi-, Rákosi-, Csicsói-Hargita).
     Innen láthatjuk egész Marosfőt teljes szépségében, a háttérben a Maros forrását rejtő 1538 m magas Feketerez hegyet, sőtétlő ősrengetegével.
    Történelmi esemény színhelye is a Gréces. 1707-ben a gyergyói székelyek hősi csatát vívtak a nyergen Rabutin osztrák tábornok seregével. A székelyek még a kezdetektől részt vettek a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc mozgalomban. A gyergyóiak a mozgalom leverése után is a végsőkig kitartottak. Ellenállásuk megtorlására érkezett az osztrák sereg. Both András, Sólyom Tamás, Elekes András (volt kuruc királybíró) vezetésével a gyergyóiak két napig hősiesen ellenálltak a túlerővel szemben, de végül bekerítették és lemészárolták őket. Utána lerombolták a gyergyói falvakat.(Gyergyóújfalu határában emlékoszlop idézi fel az eseményeket) A harc színhelyét nem jelzi semmi, csak a nép emlékezetében él mai napig kitörölhetetlenül. Tavasszal gyönyörű virágmező nyílik ezen a helyen. Csak a milliónyi hóvirág, májvirág állít méltó emléket a hősöknek.
     Érdekes még tudni, hogy itt a Gréces-hegyen haladt át a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencét. Dr. Hankó Vilmos, az 1895-ben kiadott könyvében így írja le: " Csík-Szent-Domokosról kiindulva a Nagy-Lok-patak, majd a Sárosút-patak kies völgyébe, s innen az Olt és a Maros vízválasztójára: a Fel-Csíkot Gyergyótól elválasztó Geréczesre érünk." Ez időtájt még Marosfő, mint helyiség nem létezett. Még most is használható a régi út, a szenttamási gazdák itt közlekednek a szénásszekereikkel.
Nagyszerű élménnyekkel teli és sok látnivalóval kecsegtető, egész napos szekeres kirándulást tehetünk a régi úton haladva, megtekintve a csíkszenttamási Csonka-tornyot, a közelben levő Feneketlen-tavat. De megmártózhatunk a Szent-Anna népfürdő kellemes gyógyvizében is.
Utólagos bejegyzés-:a régi útat 2012-ben felújították, most már autóval is járható.
                                 -2013-ban új, korszerű, tárcsás felvonóval ellátott sípálya (1200 m hosszú) épült a Gréces hegyen.
                                 -2013 április-ban egy geoládát rejtettünk el a Gréces-hegycsúcs közelében (az érdeklődők részletes leírást találhatnak a "geoláda Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn, Gréces-tetőn" bejegyzésünkben).