Séta a tavaszi erdőben. Marosfő hegyek gyűrűjében fekszik. Vadregényes fenyvesek, szellős bükkerdők, mogyoró-, boróka- bokrok, havasi legelők borítják a dombokat, hegyeket. Élménydús sétákat tehetünk a tavaszi erdőben. A szélrózsa bármely irányába indulva, lépten-nyomon a tavasz bűvöletébe kerülünk. Árnyas, üdezöld lombsátor alatt sétálhatunk madárkoncert kíséretében. A bokrok árnyékában nyíló virágszönyegekben gyönyörködhetünk. Hóvirágos, ibolyás, kankalinos, gyermekláncfű virágaitól pompázó réten barangolhatunk.
Marosbükk a Feketerez-hegy nagyobbrészt bükkerdővel borított alsó része. Felkapaszkodva az erdőszélen felérünk az első kilátóhoz. Itt megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában. Kitárulkozik előttünk a Felcsíki-medence. Láthatjuk az országút kígyozó szalagját és fölötte a hegyoldalon kanyargó vasutat. Enyhén hajló nyergen folytatódik útunk, majd egy erdőírtás mellett meredeken emelkedik. Felérünk a második kilátóhoz, ahonnan lebilincselő a kilátás. Innen láthtjuk a Nagyhagymás-hegység sziklás bérceit, a balánbányai zagytározó tükröző felületét. Innen már közel van a forrás, az úttól jobbra, kissé lennebb, kerítéssel körülvéve. Bő vízű, űdítően oltja szomjunkat. Hazafelé az erdőn átvágva, szép erdei úton ereszkedhetünk le Marosfőre.
A Csík-magosa hegy (1154 m) Marosfőt dél-nyugat irányban a legmagasabb hegykúpként határolja. A Hargita vulkanikus hegyvonulat utolsó, legészakibb láncszeme. Sűrű fenyvesek, havasi legelők borítják. Felfelé kapaszkodva a hegyoldalon, mogyoró bokrok, lombhullatók, fenyők váltogatják egymást. Áprilisban a zöld szín ezernyi árnyalatában pompázik a táj. Kankalin szőnyeg borította tisztáson visz felfelé az útunk. Felérve a tetőre, megcsodáljuk a szemközt emelkedő Feketerez-hegy ősfenyves borította magaslatát. A távolban a Nagyhagymás sziklái fehérlenek a verőfényben.
Leereszkedünk a hegy túloldalán, ahol Csíkszentamás irányában az út melett bővízű, hűs borvíz-forrás található. Szomjunkat oltva, megpihenve, hazaindulunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése