A videofelvétel Marosfőn, a Gréces vendégház udvarán készült, a a filagória nádazása közben.
A kis mókusok a telken levő színben jöttek a világra, ahol télen a nádat tároltuk. Erre a tényre utal a színben talált sok mogyoróhéj, amit a nád kihordása után a padlón találtunk. Másnap arra lettünk figyelmesek, hogy az anyamókus átszalad az udvaron és valamit visz a szájában. A kismókusokat vitte egy új fészekbe, amit a szomszéd fáin épített. Hozzáfogtunk a nádtető elkészítéséhez. Egyik nap csodás élményben volt részünk. A filagóriát körülvevő fákon megjelent a mókusmama a két kicsinyével. Mint két kis rakoncátlan, játékos kölök, úgy ugrándoztak a kis mókusok a faágakon. A kiváncsi, kis haszontalan csemeték mind közelebb merészkedtek a tetőn dolgozó munkásunkhoz. Nyújtották nyakukat, szaglásztak, nagy szemmekkel bámészkodtak, kéztávolságra megközelítették az emberünk és hagyták, hogy megsimogassa őket. Eközben a mókusmama hiába próbálta őket ráncbaszedni, elcsalogatni. Eleinte idegesen szólongatta a csöppségeket, de miután rájött, hogy itt biztonságban vannak, szeretik őket az emberek, megnyugodva játszadozott kölykeivel.
Egy-két órai játszadozás után a mókusmamának sikerült a játékos mókuskáit magával vinni. Egy kis idő múlva az anyamókus visszajött, de egyedül. Valahol elhagyta mókuskáit. Kétségbeesetten szólongatta, keresgélte őket, le-fel szaladgálva a telken, a fákon, nem törődve, hogy lépésnyi távolságra van tőlünk. Mi aggodalmasan figyeltük, vajon megtalálja csemetéit? Másnap megnyugodva láttuk, hogy a három mókus megint együtt ugrándozik a közeli fákon. Öröm volt látni boldog játékukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése