A marosfői muskátlis láda kincse-vörösbegy bölcső

Marosfőn a Gréces vendégház muskátlis ládája igazi kincset rejteget. Egy kis madárfészek búvik meg a virágzó muskátlik tövében. Véletlenül fedeztem fel a rejtekhelyet. Miközben a virágaimat locsolgattam, kiröppent egy kis vörösbegy és ijedten csipogott. Hősiesen próbált elriasztani. Meglepődve fedeztem fel a kis fészket. Két apró pöttyös tojás volt benne. Harmadnapra már négy tojáska bújt meg a kis fészekben. És láss csodát! Ötödik nap már hét tojáska volt. Szép teljesítmény az alig 12 cm madárkától.   

                                                                                                                                  

A kis vörösbegy-mamával rövidesen megbarátkoztunk. Második alkalommal már hősiesen tűrte, amíg a virágaim locsolgatom. Meg sem moccant a fészkén. A közeli faágon üldögélve figyel minket, hogy mivel foglalatoskodunk. Egy alkalommal vészjeleket hallatott, ijedten csipogott. Nem tudtuk mi az oka, míg észre nem vettünk a közelben egy macskát. Elzavartuk, a kis barátunk megnyugodva röppent a közeli faágra.Mintha köszönetet mondott volna.

                                                                                 A kis fiókák a 13. napon kikeltek. Csupaszon, csukott szemmel, tehetetlenül. A szülők felváltva, megszakítás nélkül hordták a bogarakat, gilisztákat. Eleinte nem akartak a fiókák közelébe engedni. Kétségbe esve röpdöstek a láda körül és vészesen csipogtak. Harmadnapra megszoktak minket, már nyugodtan megvárták, amíg lefotózom a kis csemetéiket. A picik csodálatosak. Amíg a szemük csukva volt, közeledtemre tátották csőröcskéjüket eleség reményében. Négy naposan már nyitogatták szemecskéjük, szépen tollasodtak. Közeledtemre izgatottan mocorogtak, tudták, hogy valaki ismeretlen, közelít, már nem tátották kis csőrüket. Gyönyörűek, kedvesek és aranyosak. Nagy élmény látni a fejlődésüket és követni a szülők viselkedését.