őszi levelekmarosfői őszzúzmaraősz a Feketerezenzúzmarás nyírfaősz a Gyilkos tónálzúzmarás fűszálakGréces ősszelzúzmarás csipkebogyóMarosfőpárás Marosfőzúzmarás fenyő

2012. december 5., szerda

Békás-szoros, Mária-kő túra decemberben

A Békás-szoros meredek, égbeszökő sziklafalai alatt állva, a hegymászók merész mutatványát bámulva, elképzelhetelennek tűnik, hogy elérhető bárki számára a szikla csúcsáról letekinteni a mélységbe. Pedig alig másfél órás túrával,  ösvényen felkapaszkodva, 300 méter magasból, a Mária-kő kilátóiról csodálhatjuk meg a felejthetetlen látványt. A túra megtételéhez -lehetőleg száraz időben- túravezető ajánlott. Ugyanis nincs turistajelzés, a kilátókhoz alig látható ösvényen juthatunk el. Három kilátó panorámájában gyönyörködhetünk, amelyek  három égtáj felé engednek csodálatos kilátást. 

 December 4-én, borús, száraz időben indultunk el meghódítani a Mária-kő szikláit. A sziklaperemre érve, páratlan élményben volt részünk. A nap előbújt a felhők mögül és aranyfénybe vonta a sziklás mesevilágot.

  A Mária-kő csúcsán levő kilátó.

Körös-körül sziklaóriások csúcsai fehérlettek a napsütésben. Középen a sziklák királynője, az Oltárkő oszlopa magasodott. A Mária-kő csúcsáról rálátni a tetején levő óriási keresztre.



 Oltárkő, az alpinisták birodalma.
Mint egy templomi oltár,  büszkén  emelkedik, a sziklák birodalmában, súlyos keresztjét figyelmeztetőként hordva. Figyelmeztet letűnt korok sötét napjaira, amikor még vörös csillagot cipelt a sziklabércén.
Toronyként emelkedő, függőleges falaival tiszteletet ébreszt minden arra járó lélekben. A néphitt szerint mágikus hatalommal bír a környéke. Talán a földünk azon pontjainak egyike, ahol pozitív kisugárzás észlelhető.


A Mária-kő szikla pereméről a házak, az út miniatűr játéknak látszottak, az emberek  apró pontként mozgó lényeknek. Mesevilág kelt életre: törpék voltunk az óriások világában.


     Az északkeleti kilátónál

A legmerészebb álmainkat felülmúló látvány tárult itt elénk.  A 300 m függőleges sziklafal alatt láthatjuk a Békás szoros leglátványosabb részét,  a Pokol-torka szűkületet. Valóban fentről nézve egy tátongó toroknak tűnik. Az országút  vékony szalagként kígyózik, az autók hangyányi játékszerekként mozognak az óriás sziklák tövében. Ekkor éreztük igazán mennyire kicsik vagyunk a természet nagysága mellett.







          A délkeleti kilátónál

Innen csodálatos panoráma nyílik a Kisbékás patak menti tanyavilágra. A sziklás, erdős magas hegyek övezte völgyben, a természettel békés együttlétben kis tanyák húzódnak meg elszórtan a patak mentén. A felhők mögül előbukkanó napsugarak végigpásztázták a szép völgyet. A fénycsóvák aranyló foltokban világították meg a tájat, különleges hangulatot varázsolva.


Különleges fénybe vonta a napsugár a hegytetőn, a szikla tövében levő tisztást. Mint egy fellegvár tornyosult a sziklatömb a tisztás fölé.
"Sziklavár a hegytetőn "-mondtuk megilletődve a szépségtől.


"Sziklaóriások" a Békás szorosban.

Tiszteletet ébresztenek, lenyűgöznek, elnémítanak, látványuk örömmel tölt el. Közelükben törpéknek érezzük magunkat, ugyanakkor boldognak, felszabadultnak.


      


       Erdősziget a sziklabércen

A sziklafalon megkapaszkodó, talpaltnyi helyen növő, tomboló viharoknak ellenálló fenyők látványa példaértékű számunkra.  A nehézségek leküzdésére, nem meghátrálásra ösztönöznek.

2012. november 1., csütörtök

Szüreti bál Marosfőn

Az idén 2013 október 5-én tartják Marosfőn a szüreti bált.

Hagyományőrző népi szokás a székely falvakban.
Marosfőn szeptember utolsó szombatján nóta szó zeng, fúvós zene szól, piros-fekete csíkos szoknya lebben, hetyke legény-kurjantás hangzik, lovak horkannak, csizmák ritmusra dobbannak. Vidámság, mókás viccelődés tölti meg Marosfő utcáit.
A falu népe a fiataljait ünnepli. Az ifjak szüreti mulatságra indulnak. A székelyruhás legények délcegen ülik meg a díszesen felnyergelt lovaikat. Az elől lovagoló legényeket a csőszbíró vezeti, utána a szekéren a piros-fekete szoknyás, piros pántlikás lányok dalolnak. Őket követi a zenészek szekere, majd lóhátas székely legények zárják a sort.
A csőszbíró és csőszbíróné kék pántlikát viselnek. Ők irányítják a párokat, ők kezdeményezik, vezetik a táncot.
Az ünnepség a templomnál kezdődik, ahol a katolikus pap megáldja az ifjakat. A legények a nyeregből sudáran kiállva, kalapot szívhez emelve éneklik el a székely himnuszt. Utána zeneszóval, népdalokat énekelve végigjárják a falu utcáit. A falu népe integetve üdvözli őket. Helyenként megállítják és felkérik őket egy táncbemutatóra. Vidáman, fiatalos lendülettel perdülnek táncra. Jutalmul itallal, süteménnyel kínálják őket. A fiatalok mindenkit szeretettel meghívnak az esti mulatságba.

Éjfélkor az esti mulatságon elhalkul a zene, elcsendesedik a terem. A párok félkörbe állnak. Felcsendül a székely himnusz. Az ifjak a résztvevőkkel együtt átszellemülve éneklik, a terem apraja-nagyja fújja. Aztán elkezdődik a csősztánc. Pörög, dobban, perdül, toppan. Egyre pergőbb, egyre gyorsabb, óra hosszat tartó. Öröm nézni őket. A közönség ütemre tapsolva bíztatja, ünnepli őket. A csősztánc végeztével megdézsmálják a felkötözött szőlőgerezdeket és elárverezik a szőlőkoszorút. Aztán folytatódik a bál virradatig.

   2012 szeptember hónap utolsó szombatja. Megérkezett Marosfőn az ősz és vele a szüreti bál ideje. Újból zenétől, nóta szótól hangosak a falu utcái, vidám kurjantás harsan. A néphagyomány folytatódik.
Örömmel fotózom a székelyruhás fiatalokat. Megkérdezem a csőszbírónét:
 -Jövőre is  ugyanígy, ugyanitt folytatják?
Örömmel hallom a választ:
 -Amíg csak egy székely lány és legény van a faluban a néphagyomány élni fog!








2012. szeptember 19., szerda

2012. szeptember 1., szombat

2012. április 1., vasárnap

Székelyvarság

 Zsindelyország. Csodavilág. A legnagyobb kiterjedésű tanyavilág.






"Szolgálatára embernek, világnak, nagy Istennek, kicsike hazámnak"
Isten segedelmével állítatta Székelyvarság jóravaló népe az Úr 2011. esztendejének június havában.
Állítatott népünk dicsőségére, nemzetünk összetartozásának jegyében.








Vadregényes erdőrengeteg közepette fekszik.
Évszázados bükkfákkal büszkélkedik. Erdőit megkövült lávaömlések tarkítják. Az erdők csendjét kristálytiszta hegyi források csobogása töri meg.













A székelyek vízesése, Csorgókőnek hívják. Alulról nézve mintha a kő csorgatná az alázúduló vizet. Vadregényes erdő közepette, mély völgyben található, moraja messzi elhallatszik. Hét közeli forrás táplálja a kis patak vizét. Kristály vizében mélykéken csillog az égbolt, az erdő fái tükröződnek.
Mesevilág.











A legnagyobb  tanyavilág.
Kiterjedése az ország fővárosának területével vetekszik. 74 négyzetkilométer.
Lakosainak száma ezzel szemben alig 1500 fő. A varságiak a hegyvidéki, tanyai ember kemény életét élik. Megpróbáltatásoktól edzett, dolgos, szűkszavú, vendégszerető székelyek. A fakitermelés, zsindelykészítés tudománya apáról fiúra szálló mesterség.









Zsindelyország. A zsindelykészítés hazája. A zsindelyt fenyőfából kézzel, kis baltával hasítják. Saját készítésű satuba szorítják, speciális, hosszú, borotvaéles késsel méretre vágják, csiszolják.
Ugyancsak kézzel meghegyezik. A gyakorlott mester naponta kb. 200 darabot képes elkészíteni.














A tanyák bejáratát mesterien faragott székelykapuk díszítik. A régiek faragottak és festettek.

2012. február 1., szerda

Gyalogtúra ajánlatok Marosfő környékén

Barangolások hegytetőről-hegytetőre
Marosfő hegyekkel övezett környéke oly sok szép látnivalóval kecsegtet, hogy mindegyre barangolásra, túrázásra csábít. A novemberi hónap szokásostól eltérő napsütötte, meleg időjárása kicsalogatott a szabadba. Érdekessége, rendkívülisége az volt a novemberi barangolásainknak, hogy az aktuálisan megmászott hegytetőről kinéztük a legközelebb fekvő, szép kilátással kecsegtető  hegycsúcsot, ami a következő túránk célpontja lesz. Így sikerült sorjában végigjárni négy hegygerincet. Kettőről tudni lehet, hogy valamikor ősi székely várak voltak a hegytetőn és a védelemre szolgáló erődítmény-rendszer részét képezték. Az erődítmény rendszer messziről jól látható, hegycsúcsokra épült várak sorából állt. Az ellenség támadása idején, lármafákat gyújtottak sorra  a várfokán, így jelezve egymásnak. A meggyújtott máglyák lángja messzire ellátszott, figyelmeztetve a környező falvak lakósságát a veszélyre. A kommunikáció zseniális megoldása volt a régmúlt időkben !
     Még tavsszal is ajánlatos végigjárni a hegytető túrákat, amikor virágmezők borítják a kaszálókat. Megcsodálhatjuk a  Garadoson honos boroszlán orgonához hasonló virágait, a hóvirág és a májvirág nagy kiterjedésű foltjait a Grécesen.


Első túra 
Gréces tető
2011 november 6.
A Gréces-hegy Marosfőt délkelet irányban határolja, gyalogosan könnyűszerrel elérhető.
A Gréces nyergéről csodálatos panoráma tárul elénk. Messzi ellátni innen a Csíki-medence és a Gyergyói medence irányába. Marofő zaja a mélyből  elhalkulva szürődött fel hozzánk. Az őszi napfényben aranybarnán tündökölt a selymes fű, a mogyoróbokrok rengetege, ökörnyál csillant a lengedező fűszálakon. Dér csípte, édes bogyót kóstolgattunk a közeli vadrózsa-bokrokról.
Nevezetessége e helynek, hogy itt ütköztek meg 1707-ben a kuruc mozgalomban végsőkig kitartó gyergyóiak a megtorló császári sereggel. A nyergen át vezetett a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencéket. Csíkszentdomokos  felé tekintve, megpillantottunk egy lágyan hajló, kopár hegygerincet, a Nagy-hegyet, amelynek tetejéről szép kilátás igérkezett. Elhatároztuk, hogy ez lesz a következő túránk színhelye.

Második túra
Nagy-hegy
2011 november 13
Marosfőről alig 10-15 percnyit autózva érünk el Csíkszentdomokosra, ahonnan a túránk kezdődött. Az út menti parkolóból indulva, átkelve a vasúti alagúton már látni a hegyet. A környező  hegyekhez viszonyítva, inkább nagyobb dombnak mondanám.( 960 m) Talán meredek lejtőinek és nagy kiterjedésének köszönhetően nevezték el "nagy"-nak. Gerincén kaszálók húzódnak, galagonya- és csipke-bokrokkal tarkítva. Az "égő galagonya" tűzpirossan virított a ragyogó napfényben, a csipkebokrok édesen, zamatosan kínálták fel termésük. Néhány kiszáradt, ágas-bogas bokor fehér ágai misztikus képet mutattak, formájuk bonszájra emlékeztetett. Fentről nézve, különös látványt nyújtottak  a lejtők teraszai. Valamikor teraszos gazdálkodással próbálták növelni a domokosiak a kevés termőföldet. Sok pannon- csigaházat láttunk a fűben szétszóródva. Vajon már téli menedékükbe húzódtak gazdáik? A gerincről gyönyörű a panoráma. Körben látni Székelyföld egy darabkáját, Nagysomlyó-hegyétől a Nagyhagymás-hegységig. Tőlünk észak-nyugatra láthattuk a Gréces-hegyet teljes szépségében. Izgalmas volt felfedezni a távolból a pár nappal előbbi barangolásunk helyeit, a kiszögelést, ahonnan akkor a tájban gyönyörködtünk. Keletre tőlünk a legközelebbi hegy a Garados. Szép panorámával kecsegtető, nagy kiterjedésű havasi legelőit látva, eldöntöttük, hogy a következő alkalommal oda barangolunk.

Harmadik túra
Nagy-Garados
2011 november 27
A túránk Csíkszentdomokosról, az előbbi kirándulásunkról már ismert parkolóból indult. Miután elhagytuk a vasúti aluljárót, az útelágazásnál balra fordultunk. Kezdetben  meredeken kapaszkodott fel a szekérút, azután kellemes séta várt ránk a gerincen. Innen csodálatos panoráma tárult elénk. Messzire ellátni Balánbánya irányába.  A város határában a zagytároló kéklő iszapja látszott. Fennséges látványt nyújtottak a Nagyhagymás büszke sziklafala, az Egyseskő égbeszökő sziklaszálai, az Öcsém kőgörgeteges sziklatömbje, tovább körben, a Tarkő, Naskalat, Csíki havasok, Tusnádi-hegyek, Hargita, Görgény-havasok, Kelemen-havasok. Előtérben, észak-nyugat irányban, a Nagy-hegy gerince ismerősként köszöntött felénk. A Nagy-Garados csúcsáról látni, a  nyereggel hozzánőtt Kis-Garadost. Óriási üreg tátong a hegytetőn, oszloposan vágott, vöröslő sziklafalakkal, a több mint száz éves, még müködő mészkőbánya. A mélyben, a hegy lábánál Csíkszentdomokos házai látszottak, előtérben a templommal. Délben megkondultak a harangok, egyszerre zengtek-bongtak a felcsíki falvak harangjai, a környező hegyeken visszhangozva szállt fel hozzánk egybehangzó dallamuk. A nyergen nemrég állított Szent Antal szobor állt és a meredeken aláfutó régi kálvária kökeresztek. A Nagy-Garados csúcsán feltehetőleg ősi székely vár magaslott valamikor. Innen megpillantottunk Balánbánya irányában egy szép, havasi legelővel borított hegyhátat, a Várbükköt. Helyben eldöntöttük, hogy a következő alkalommal oda kirándulunk.

Negyedik túra
Várbükk-hegy
2011 december 1
Túránk Balánbányáról indult, ahová Marosfőről alig fél órányi autózás után érkeztünk. Autónkat a katolikus templom közelében levő parkolóban hagyva vágtunk neki a hegyoldalnak. Kanyargós, hegynek felfutó utcán haladtunk, ami jól látható ösvényen folytatódott. Később az ösvény elfogyott, jelzések nem lévén, " belső iránytűnket" követve kapaszkodtunk fel az egyre meredekebb, erdős-legelős hegyoldalon. A hegygerincre érve, lélegzetelállító látvány fogadott. Ott volt a szemünk előtt, légvonalban néhány kilóméternyi távolságra a Nagyhagymás-hegység sziklás vonulata. Ilyen közelségből és teljes egészében  kitárulkozva még nem láttuk a Csíki-medencét kelet irányban lezáró hegységet. Az Öcsém, az Egyeskő, a Nagyhagymás csúcsok sziklabércei fehéren ragyogtak a szikrázó napsütésben. Körpanorámában gyönyörködhettünk. Láthattuk a medencét körülzáró hegyeket, a Hargitát, Csíki-, Gyergyói- és Görgény-havasokat. Örömmel fedeztük fel az előző kirándulásaink helyszínét a Garadost, Nagy-hegyet és a Grécest. Végigsétáltunk a hegygerincen várromok után kutatva. Sajnos nem találtuk meg, a lebukni készülő nap takarodót fújt. A kellemes, meleg napsütés ellenére mégiscsak december elseje lévén, ideje volt hazatérni. Mielőtt elindultunk, eldöntöttük, hogy a következő "hegytetőről-hegytetőre" túránk helyszíne az Egyeskő, Öcsém, Nagyhagymás lesz, de megvárjuk a tavaszt vele.

2011. november 26., szombat

2011. szeptember 8., csütörtök

Székely gyémánt

A "székely gyémánt" nem más, mint az aragonit. Orbán Balázs nevezte el így ezt a sajátos mészkő-fajtát. Valóban kincset érő ez a kristályos mészkő különleges színével, erezetével. Korábban szép dísztárgyakat faragtak, csiszoltak belőle az ügyes kezű székely mesterek.                                                                     
Románia legnagyobb aragonit lelőhelye Korond Árcsó felőli kijáratánál, a Csigadombon található (a domb elnevezését feltehetően a nagy számban itt élő Pannon csigákról kapta). A hajdani aragonitbánya 1980-tól földtani rezervátum lett, területén ma jól kiépített tanösvény található.

Az aragonit létrejöttéhez számos feltétel együttes megléte szükséges: mészkő, vulkanikus kőzetek, sótömbök és források egy helyen kell, hogy előforduljanak - ezért olyan egyedi geológiai kuriózum a korondi Csigadomb, ahol valamennyi feltétel adott. Az aragonit keletkezése tulajdonképpen a karbonátokban gazdag, sós vizű források építő munkájának köszönhető. A sziklafalakon jól megfigyelhető az aragonit kristályoknak a hajdani vízerek mentén történő kirakódása. Valódi különlegessége a helynek, hogy most is látható az aragonit kristályok képződése. Csodálatos megfigyelni a szikla tövében feltörő, ásványokban gazdag kis forrás kőzetépítő munkáját. Ha egy keveset kimerítünk a  forrás vizéből, észlelhetjük a türkizes színben csillogó, kirakódó kristályokat. Nagyszerű élmény szembesülni a természet eme alkotóerejével! 

2011. augusztus 30., kedd

Őszi színpompa

"Itt van az ősz, itt van újra,
szép mint mindig énnekem.
Tudja Isten mi okból,
szeretem, de szeretem."
A dombon ülve a költő hangja szól lelkünkben.
Színpompa. Színkavalkád. Az élénksárgától a mélyvörösig, a rozsdabarnától a fenyők méregzöldjéig. A háttérben a kéklő hegyek, az ég azúrkékje foglalja keretbe a csodálatos tájat. Kikerics virít, ökörnyál csillog az aranyló napfényben. Szénával teli szekér döcög le a hegyoldalon. A gazdagon virágzó rét pompás illatát ontja a megszáradt sarjú.
Őszi illatok, őszi hangulat.
Hosszú és szép a "vénasszonyok nyara" Marosfőn. Meleg, stabil az időjárás. A reggelek harmatosak, az esték hűvösek, a nappali ragyogó napfény kellemesen simogat melegével.







2011. augusztus 28., vasárnap

Zeteváraljai víztározó


Marosfői autós kirándulások egyik legszebb állomása, alig 45 km távolságra. Gyergyóújfalut elhagyva emelkedik az út a Libán-tetőre. Egy pihenőre érdemes megállni az újfalui kőbánya kilátójánál. Innen rálátni a Gyergyói- medencére, egy táblán térkép mutatja, hogy milyen hegycsúcsok láthatók körös-körül. A látvány lenyűgöző, holdbéli tájra emlékeztet.

Vadregényes út vezet át a Libán-tetőn. A komor, titokzatos, méregzöld fenyves mély csendjét  kristálytiszta források csobogása töri meg, a tájat fák tövében megbúvó, elszórt házak tarkítják. Lefelé haladva a tetőről a vad, bozótos fenyves árnyas, szellős lombhullató erdővé szelídül. Libán falut elhagyva, zubogó patak partján Sikaszó szép, tájba illő házai mellett kanyarog az út (az út nemrég volt felújítva). Leérkezvén a hegyről, nemsokára a vízgyűjtő tó mellett visz az  utunk. A gátra érve fenséges látványban van részünk. Kitárul előttünk az erdőkkel övezett tó, középen egy szabályos kúp alakú hegy csodálatos látványával. A tóban nyáron fürödni, halászni, csónakázni  lehet, környékén rendezett kemping, bár található.Télen a befagyott tavon korcsolyázni, autó után kötött szánkón síklani lehet.
A Zetelaki víztározótól ellátogathatunk az alig 12 km-re levő Székelyvarság egyedülálló, vadregényes hegyi tanyavilágába.

2011. augusztus 25., csütörtök

Csíkszereda fényei


                                                               
                                                                  

Hargitafürdői kalandparkban



     Marosfőről könnyen elérhető (kb. 50 km). Csíkszereda irányába indulunk, innen a Hargita-hegység felé vezető úton folytatjuk utunkat. A Tolvajos-tetőn letérünk jobbra Hargitafürdő felé.
    A hargitafürdői "Balu" kalandpark életreszóló élményt nyújt kicsiknek, nagyoknak. A biztonságosan felszerelt, különböző nehézségi fokozatú pályák egyéniek és ötletesek. Próbára teszik a vállalkozó kedvűeket - nemcsak fizikai erőnlétet, de bátorságot, kitartást és jól kigondolt megoldásokat igényelnek. A gyerekeknek külön két pálya áll rendelkezésre.
    A kalandpark Európa leghosszabb siklópályájával büszkélkedhet! Átsiklik egy fenyőerdő és egy zagytároló tó fölött és a szemközti erdőben ér földre. Innen felmászva a fenyőfákra, kb. 10 m magasra, vissza lehet csúszni és a park területén landolni. Érkezéskor minden próbálkozó arcán elégedett, boldog mosoly látható!

2011. augusztus 8., hétfő

Székelyvarság képekben


Székelyföldnek "tündérország" néven emlegetett vadregényes tájegysége. Mondhatni a világ legkülönösebb földrajzi fekvésű központjával dicsekedhet. Ugyanis ki látott már a földkerekségen egy olyan falut, aminek a közepén egy sűrű erdő övezte vízesés található! A vízesést pedig egy olyan patak hozza létre, ami alig pár méterre ered a szikláról lezúduló bővizű zuhatagtól és hét közeli forrás táplálja! Valóságos hét csodának számít.










A hét forrás vízében az ég kékje, az erdő zöldje tükröződik.
Marosfőről kb 50-60 km távolságra fekszik,autóval könnyen elérhető. Egy napos, sok látnivalóval kecsegtető körutat tehetünk, átkelve a Libán tető vadregényes, erdős, kanyargós útján, érintve a zeteváraljai víztározót. Innen már alig 12 km Székelyvarság. Hazafelé körutunkat Fenyéd, Székelyudvarhely, Korond, Parajd helyiségeket érintve folytathatjuk és a Bucsin tetőn átkelve juthatunk vissza Marosfőre.