A fotók maguktól mesélnek...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ősz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ősz. Összes bejegyzés megjelenítése
2023. március 4., szombat
2017. április 16., vasárnap
Erdély legszebb tájai: Szent Anna-tó
Igazi természeti ritkaság, délkelet Európa egyetlen krátertava. Ez a csoda itt található Székelyföldön a Csomád-hegységben, Marosfőtől autóval kb. 80 km távolságra.
Ősszel talán a legcsodálatosabb...
Ősszel talán a legcsodálatosabb...
2015. november 25., szerda
Varázslatos november Marosfőn
Barangolni indultunk. Menekülni a köd elől, ki a napfényre.
Tündérvilág, mesevilág fogadott.
A jégtűkkel borított zimankós, sejtelmesen párás erdőben csak a tündérek éneke, manók tánca hiányzott.
A fák hófehér, csillogó fátyolruhát öltöttek. Jégtűk villogtak, hulltak a szikrázó napsütésben. Az égbolt mélykéken ragyogott.
A napsugár melegen cirógatott.
A lelkünket is öröm ragyogta be.
A fenyőágak zúzmarától roskadoztak. A fűszálak hófehéren csillogtak. Az útszéli gaz, bogáncs kristályruhában tündökölt. A hajszálvékony pókhálót jégtű kristályok díszítették. A boróka kristály gyöngyökkel felcicomázva pompázott.
A természet csodás műremekek sokaságát alkotta. Valóságos ékszerként tündököltek, szemet gyünyörködtettek.
Igazi technikai csoda volt, ahogyan a pókháló szálak centis hosszú jégtükkel megrakodva lengedeztek a szellővel. A kristályos pókháló fonatokba akadt falevél gyémántkőként ragyogott a napfényben.
Hazafelé a barangolásunkat káprázatos naplemente látványa koronázta.
Leírni képtelenség.
Beszéljenek helyettünk a fényképek.
Varázslatosan mesés volt a sétánk. Marosfő egy egészen új, bűvöletes arcát mutatta.
2015. szeptember 30., szerda
2012. szeptember 19., szerda
2012. szeptember 1., szombat
2012. február 1., szerda
Gyalogtúra ajánlatok Marosfő környékén
Barangolások hegytetőről-hegytetőre
Marosfő hegyekkel övezett környéke oly sok szép látnivalóval kecsegtet, hogy mindegyre barangolásra, túrázásra csábít. A novemberi hónap szokásostól eltérő napsütötte, meleg időjárása kicsalogatott a szabadba. Érdekessége, rendkívülisége az volt a novemberi barangolásainknak, hogy az aktuálisan megmászott hegytetőről kinéztük a legközelebb fekvő, szép kilátással kecsegtető hegycsúcsot, ami a következő túránk célpontja lesz. Így sikerült sorjában végigjárni négy hegygerincet. Kettőről tudni lehet, hogy valamikor ősi székely várak voltak a hegytetőn és a védelemre szolgáló erődítmény-rendszer részét képezték. Az erődítmény rendszer messziről jól látható, hegycsúcsokra épült várak sorából állt. Az ellenség támadása idején, lármafákat gyújtottak sorra a várfokán, így jelezve egymásnak. A meggyújtott máglyák lángja messzire ellátszott, figyelmeztetve a környező falvak lakósságát a veszélyre. A kommunikáció zseniális megoldása volt a régmúlt időkben !
Még tavsszal is ajánlatos végigjárni a hegytető túrákat, amikor virágmezők borítják a kaszálókat. Megcsodálhatjuk a Garadoson honos boroszlán orgonához hasonló virágait, a hóvirág és a májvirág nagy kiterjedésű foltjait a Grécesen.
Első túra
Gréces tető
2011 november 6.
A Gréces-hegy Marosfőt délkelet irányban határolja, gyalogosan könnyűszerrel elérhető.
A Gréces nyergéről csodálatos panoráma tárul elénk. Messzi ellátni innen a Csíki-medence és a Gyergyói medence irányába. Marofő zaja a mélyből elhalkulva szürődött fel hozzánk. Az őszi napfényben aranybarnán tündökölt a selymes fű, a mogyoróbokrok rengetege, ökörnyál csillant a lengedező fűszálakon. Dér csípte, édes bogyót kóstolgattunk a közeli vadrózsa-bokrokról.
Nevezetessége e helynek, hogy itt ütköztek meg 1707-ben a kuruc mozgalomban végsőkig kitartó gyergyóiak a megtorló császári sereggel. A nyergen át vezetett a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencéket. Csíkszentdomokos felé tekintve, megpillantottunk egy lágyan hajló, kopár hegygerincet, a Nagy-hegyet, amelynek tetejéről szép kilátás igérkezett. Elhatároztuk, hogy ez lesz a következő túránk színhelye.
Második túra
Nagy-hegy
2011 november 13
Marosfőről alig 10-15 percnyit autózva érünk el Csíkszentdomokosra, ahonnan a túránk kezdődött. Az út menti parkolóból indulva, átkelve a vasúti alagúton már látni a hegyet. A környező hegyekhez viszonyítva, inkább nagyobb dombnak mondanám.( 960 m) Talán meredek lejtőinek és nagy kiterjedésének köszönhetően nevezték el "nagy"-nak. Gerincén kaszálók húzódnak, galagonya- és csipke-bokrokkal tarkítva. Az "égő galagonya" tűzpirossan virított a ragyogó napfényben, a csipkebokrok édesen, zamatosan kínálták fel termésük. Néhány kiszáradt, ágas-bogas bokor fehér ágai misztikus képet mutattak, formájuk bonszájra emlékeztetett. Fentről nézve, különös látványt nyújtottak a lejtők teraszai. Valamikor teraszos gazdálkodással próbálták növelni a domokosiak a kevés termőföldet. Sok pannon- csigaházat láttunk a fűben szétszóródva. Vajon már téli menedékükbe húzódtak gazdáik? A gerincről gyönyörű a panoráma. Körben látni Székelyföld egy darabkáját, Nagysomlyó-hegyétől a Nagyhagymás-hegységig. Tőlünk észak-nyugatra láthattuk a Gréces-hegyet teljes szépségében. Izgalmas volt felfedezni a távolból a pár nappal előbbi barangolásunk helyeit, a kiszögelést, ahonnan akkor a tájban gyönyörködtünk. Keletre tőlünk a legközelebbi hegy a Garados. Szép panorámával kecsegtető, nagy kiterjedésű havasi legelőit látva, eldöntöttük, hogy a következő alkalommal oda barangolunk.
Harmadik túra
Nagy-Garados
2011 november 27
A túránk Csíkszentdomokosról, az előbbi kirándulásunkról már ismert parkolóból indult. Miután elhagytuk a vasúti aluljárót, az útelágazásnál balra fordultunk. Kezdetben meredeken kapaszkodott fel a szekérút, azután kellemes séta várt ránk a gerincen. Innen csodálatos panoráma tárult elénk. Messzire ellátni Balánbánya irányába. A város határában a zagytároló kéklő iszapja látszott. Fennséges látványt nyújtottak a Nagyhagymás büszke sziklafala, az Egyseskő égbeszökő sziklaszálai, az Öcsém kőgörgeteges sziklatömbje, tovább körben, a Tarkő, Naskalat, Csíki havasok, Tusnádi-hegyek, Hargita, Görgény-havasok, Kelemen-havasok. Előtérben, észak-nyugat irányban, a Nagy-hegy gerince ismerősként köszöntött felénk. A Nagy-Garados csúcsáról látni, a nyereggel hozzánőtt Kis-Garadost. Óriási üreg tátong a hegytetőn, oszloposan vágott, vöröslő sziklafalakkal, a több mint száz éves, még müködő mészkőbánya. A mélyben, a hegy lábánál Csíkszentdomokos házai látszottak, előtérben a templommal. Délben megkondultak a harangok, egyszerre zengtek-bongtak a felcsíki falvak harangjai, a környező hegyeken visszhangozva szállt fel hozzánk egybehangzó dallamuk. A nyergen nemrég állított Szent Antal szobor állt és a meredeken aláfutó régi kálvária kökeresztek. A Nagy-Garados csúcsán feltehetőleg ősi székely vár magaslott valamikor. Innen megpillantottunk Balánbánya irányában egy szép, havasi legelővel borított hegyhátat, a Várbükköt. Helyben eldöntöttük, hogy a következő alkalommal oda kirándulunk.
Negyedik túra
Várbükk-hegy
2011 december 1
Túránk Balánbányáról indult, ahová Marosfőről alig fél órányi autózás után érkeztünk. Autónkat a katolikus templom közelében levő parkolóban hagyva vágtunk neki a hegyoldalnak. Kanyargós, hegynek felfutó utcán haladtunk, ami jól látható ösvényen folytatódott. Később az ösvény elfogyott, jelzések nem lévén, " belső iránytűnket" követve kapaszkodtunk fel az egyre meredekebb, erdős-legelős hegyoldalon. A hegygerincre érve, lélegzetelállító látvány fogadott. Ott volt a szemünk előtt, légvonalban néhány kilóméternyi távolságra a Nagyhagymás-hegység sziklás vonulata. Ilyen közelségből és teljes egészében kitárulkozva még nem láttuk a Csíki-medencét kelet irányban lezáró hegységet. Az Öcsém, az Egyeskő, a Nagyhagymás csúcsok sziklabércei fehéren ragyogtak a szikrázó napsütésben. Körpanorámában gyönyörködhettünk. Láthattuk a medencét körülzáró hegyeket, a Hargitát, Csíki-, Gyergyói- és Görgény-havasokat. Örömmel fedeztük fel az előző kirándulásaink helyszínét a Garadost, Nagy-hegyet és a Grécest. Végigsétáltunk a hegygerincen várromok után kutatva. Sajnos nem találtuk meg, a lebukni készülő nap takarodót fújt. A kellemes, meleg napsütés ellenére mégiscsak december elseje lévén, ideje volt hazatérni. Mielőtt elindultunk, eldöntöttük, hogy a következő "hegytetőről-hegytetőre" túránk helyszíne az Egyeskő, Öcsém, Nagyhagymás lesz, de megvárjuk a tavaszt vele.
Marosfő hegyekkel övezett környéke oly sok szép látnivalóval kecsegtet, hogy mindegyre barangolásra, túrázásra csábít. A novemberi hónap szokásostól eltérő napsütötte, meleg időjárása kicsalogatott a szabadba. Érdekessége, rendkívülisége az volt a novemberi barangolásainknak, hogy az aktuálisan megmászott hegytetőről kinéztük a legközelebb fekvő, szép kilátással kecsegtető hegycsúcsot, ami a következő túránk célpontja lesz. Így sikerült sorjában végigjárni négy hegygerincet. Kettőről tudni lehet, hogy valamikor ősi székely várak voltak a hegytetőn és a védelemre szolgáló erődítmény-rendszer részét képezték. Az erődítmény rendszer messziről jól látható, hegycsúcsokra épült várak sorából állt. Az ellenség támadása idején, lármafákat gyújtottak sorra a várfokán, így jelezve egymásnak. A meggyújtott máglyák lángja messzire ellátszott, figyelmeztetve a környező falvak lakósságát a veszélyre. A kommunikáció zseniális megoldása volt a régmúlt időkben !
Még tavsszal is ajánlatos végigjárni a hegytető túrákat, amikor virágmezők borítják a kaszálókat. Megcsodálhatjuk a Garadoson honos boroszlán orgonához hasonló virágait, a hóvirág és a májvirág nagy kiterjedésű foltjait a Grécesen.
Gréces tető
2011 november 6.
A Gréces-hegy Marosfőt délkelet irányban határolja, gyalogosan könnyűszerrel elérhető.
A Gréces nyergéről csodálatos panoráma tárul elénk. Messzi ellátni innen a Csíki-medence és a Gyergyói medence irányába. Marofő zaja a mélyből elhalkulva szürődött fel hozzánk. Az őszi napfényben aranybarnán tündökölt a selymes fű, a mogyoróbokrok rengetege, ökörnyál csillant a lengedező fűszálakon. Dér csípte, édes bogyót kóstolgattunk a közeli vadrózsa-bokrokról.
Nevezetessége e helynek, hogy itt ütköztek meg 1707-ben a kuruc mozgalomban végsőkig kitartó gyergyóiak a megtorló császári sereggel. A nyergen át vezetett a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencéket. Csíkszentdomokos felé tekintve, megpillantottunk egy lágyan hajló, kopár hegygerincet, a Nagy-hegyet, amelynek tetejéről szép kilátás igérkezett. Elhatároztuk, hogy ez lesz a következő túránk színhelye.
Nagy-hegy
2011 november 13
Marosfőről alig 10-15 percnyit autózva érünk el Csíkszentdomokosra, ahonnan a túránk kezdődött. Az út menti parkolóból indulva, átkelve a vasúti alagúton már látni a hegyet. A környező hegyekhez viszonyítva, inkább nagyobb dombnak mondanám.( 960 m) Talán meredek lejtőinek és nagy kiterjedésének köszönhetően nevezték el "nagy"-nak. Gerincén kaszálók húzódnak, galagonya- és csipke-bokrokkal tarkítva. Az "égő galagonya" tűzpirossan virított a ragyogó napfényben, a csipkebokrok édesen, zamatosan kínálták fel termésük. Néhány kiszáradt, ágas-bogas bokor fehér ágai misztikus képet mutattak, formájuk bonszájra emlékeztetett. Fentről nézve, különös látványt nyújtottak a lejtők teraszai. Valamikor teraszos gazdálkodással próbálták növelni a domokosiak a kevés termőföldet. Sok pannon- csigaházat láttunk a fűben szétszóródva. Vajon már téli menedékükbe húzódtak gazdáik? A gerincről gyönyörű a panoráma. Körben látni Székelyföld egy darabkáját, Nagysomlyó-hegyétől a Nagyhagymás-hegységig. Tőlünk észak-nyugatra láthattuk a Gréces-hegyet teljes szépségében. Izgalmas volt felfedezni a távolból a pár nappal előbbi barangolásunk helyeit, a kiszögelést, ahonnan akkor a tájban gyönyörködtünk. Keletre tőlünk a legközelebbi hegy a Garados. Szép panorámával kecsegtető, nagy kiterjedésű havasi legelőit látva, eldöntöttük, hogy a következő alkalommal oda barangolunk.
Nagy-Garados
2011 november 27
A túránk Csíkszentdomokosról, az előbbi kirándulásunkról már ismert parkolóból indult. Miután elhagytuk a vasúti aluljárót, az útelágazásnál balra fordultunk. Kezdetben meredeken kapaszkodott fel a szekérút, azután kellemes séta várt ránk a gerincen. Innen csodálatos panoráma tárult elénk. Messzire ellátni Balánbánya irányába. A város határában a zagytároló kéklő iszapja látszott. Fennséges látványt nyújtottak a Nagyhagymás büszke sziklafala, az Egyseskő égbeszökő sziklaszálai, az Öcsém kőgörgeteges sziklatömbje, tovább körben, a Tarkő, Naskalat, Csíki havasok, Tusnádi-hegyek, Hargita, Görgény-havasok, Kelemen-havasok. Előtérben, észak-nyugat irányban, a Nagy-hegy gerince ismerősként köszöntött felénk. A Nagy-Garados csúcsáról látni, a nyereggel hozzánőtt Kis-Garadost. Óriási üreg tátong a hegytetőn, oszloposan vágott, vöröslő sziklafalakkal, a több mint száz éves, még müködő mészkőbánya. A mélyben, a hegy lábánál Csíkszentdomokos házai látszottak, előtérben a templommal. Délben megkondultak a harangok, egyszerre zengtek-bongtak a felcsíki falvak harangjai, a környező hegyeken visszhangozva szállt fel hozzánk egybehangzó dallamuk. A nyergen nemrég állított Szent Antal szobor állt és a meredeken aláfutó régi kálvária kökeresztek. A Nagy-Garados csúcsán feltehetőleg ősi székely vár magaslott valamikor. Innen megpillantottunk Balánbánya irányában egy szép, havasi legelővel borított hegyhátat, a Várbükköt. Helyben eldöntöttük, hogy a következő alkalommal oda kirándulunk.
Várbükk-hegy
2011 december 1
Túránk Balánbányáról indult, ahová Marosfőről alig fél órányi autózás után érkeztünk. Autónkat a katolikus templom közelében levő parkolóban hagyva vágtunk neki a hegyoldalnak. Kanyargós, hegynek felfutó utcán haladtunk, ami jól látható ösvényen folytatódott. Később az ösvény elfogyott, jelzések nem lévén, " belső iránytűnket" követve kapaszkodtunk fel az egyre meredekebb, erdős-legelős hegyoldalon. A hegygerincre érve, lélegzetelállító látvány fogadott. Ott volt a szemünk előtt, légvonalban néhány kilóméternyi távolságra a Nagyhagymás-hegység sziklás vonulata. Ilyen közelségből és teljes egészében kitárulkozva még nem láttuk a Csíki-medencét kelet irányban lezáró hegységet. Az Öcsém, az Egyeskő, a Nagyhagymás csúcsok sziklabércei fehéren ragyogtak a szikrázó napsütésben. Körpanorámában gyönyörködhettünk. Láthattuk a medencét körülzáró hegyeket, a Hargitát, Csíki-, Gyergyói- és Görgény-havasokat. Örömmel fedeztük fel az előző kirándulásaink helyszínét a Garadost, Nagy-hegyet és a Grécest. Végigsétáltunk a hegygerincen várromok után kutatva. Sajnos nem találtuk meg, a lebukni készülő nap takarodót fújt. A kellemes, meleg napsütés ellenére mégiscsak december elseje lévén, ideje volt hazatérni. Mielőtt elindultunk, eldöntöttük, hogy a következő "hegytetőről-hegytetőre" túránk helyszíne az Egyeskő, Öcsém, Nagyhagymás lesz, de megvárjuk a tavaszt vele.
2011. augusztus 30., kedd
Őszi színpompa
szép mint mindig énnekem.
Tudja Isten mi okból,
szeretem, de szeretem."
A dombon ülve a költő hangja szól lelkünkben.
Színpompa. Színkavalkád. Az élénksárgától a mélyvörösig, a rozsdabarnától a fenyők méregzöldjéig. A háttérben a kéklő hegyek, az ég azúrkékje foglalja keretbe a csodálatos tájat. Kikerics virít, ökörnyál csillog az aranyló napfényben. Szénával teli szekér döcög le a hegyoldalon. A gazdagon virágzó rét pompás illatát ontja a megszáradt sarjú.
Őszi illatok, őszi hangulat.
Hosszú és szép a "vénasszonyok nyara" Marosfőn. Meleg, stabil az időjárás. A reggelek harmatosak, az esték hűvösek, a nappali ragyogó napfény kellemesen simogat melegével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)