Gyalogtúrák tavasszal Marosfőn

Séta a tavaszi erdőben.                           Marosfő hegyek gyűrűjében fekszik. Vadregényes fenyvesek, szellős  bükkerdők, mogyoró-, boróka- bokrok, havasi legelők borítják a dombokat, hegyeket. Élménydús sétákat tehetünk a tavaszi erdőben. A szélrózsa bármely irányába indulva, lépten-nyomon a tavasz bűvöletébe kerülünk. Árnyas, üdezöld lombsátor alatt sétálhatunk madárkoncert kíséretében. A bokrok árnyékában nyíló virágszönyegekben gyönyörködhetünk. Hóvirágos, ibolyás, kankalinos, gyermekláncfű virágaitól pompázó réten barangolhatunk.

Barangolás a forráshoz
Marosbükk a Feketerez-hegy nagyobbrészt bükkerdővel borított alsó része. Felkapaszkodva az erdőszélen felérünk az első kilátóhoz. Itt megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában. Kitárulkozik előttünk a Felcsíki-medence. Láthatjuk az országút kígyozó szalagját és fölötte a hegyoldalon  kanyargó vasutat. Enyhén hajló nyergen folytatódik útunk, majd egy erdőírtás mellett meredeken emelkedik. Felérünk a második kilátóhoz, ahonnan lebilincselő a kilátás. Innen láthtjuk a Nagyhagymás-hegység sziklás bérceit, a balánbányai zagytározó tükröző felületét. Innen már közel van a forrás, az úttól jobbra, kissé lennebb, kerítéssel körülvéve. Bő vízű, űdítően oltja szomjunkat. Hazafelé az erdőn átvágva, szép erdei úton ereszkedhetünk le Marosfőre.

Tavaszi gyalogtúra a Csík-magosa hegyen
A Csík-magosa hegy (1154 m) Marosfőt dél-nyugat irányban a legmagasabb hegykúpként határolja. A  Hargita vulkanikus hegyvonulat utolsó, legészakibb láncszeme. Sűrű fenyvesek, havasi legelők borítják. Felfelé kapaszkodva a hegyoldalon, mogyoró bokrok, lombhullatók, fenyők váltogatják egymást. Áprilisban a zöld szín ezernyi árnyalatában pompázik a táj. Kankalin szőnyeg borította tisztáson visz felfelé az útunk. Felérve a tetőre, megcsodáljuk a szemközt emelkedő Feketerez-hegy ősfenyves borította magaslatát. A távolban a Nagyhagymás sziklái fehérlenek a verőfényben.
Leereszkedünk a hegy túloldalán, ahol Csíkszentamás irányában az út melett bővízű, hűs borvíz-forrás  található. Szomjunkat oltva, megpihenve, hazaindulunk.

Erdély, Székelyföld látnivalói. A legszebb fekvésű falu: Marosfő

A fotók maguktól mesélnek...

                                       

A tél szépsége Marosfőn, Székelyföldön, Erdélyben.

Téli színpompa. A mai nap gyönyörű pillanatai, barangolásunk közben.

Erdély látnivalói, Székelyföld legszebb fekvésű faluja Marosfő

             Marosfő Székelyföld legszebb fekvésű üdülőfaluja.

     A Csíki- és Gyergyói-medencéket összekötő vízválasztó nyergen fekszik. Nevezetessége, hogy a Maros és az Olt folyók forrásvídéke. A Maros a Feketerez-hegy csúcsa alatt ered és északnak fordulva békésen csörgedezik a Gyergyói-medencén át. Az Olt a Feketerez-hegy északi oldalán, a Kovács Péter hágó mocsaras területén indul útjára, szilajul rohanva a Csíki-medencén keresztül. A két nevezetes folyónkat látva, akarva-akaratlan a Maros és az Olt legendája jut eszünkbe.

      Az ide látogatóknak könnyen megközelíthető. A Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal összekötő főút halad át rajta és a Brassó-Marosvásárhely vasútvonal mentén fekszik.

     Miért a legszebb fekvésű falu? Mert hegyek gyűrűjében fekszik, erdős övezet kellős-közepén. Alig lépünk ki a házból, máris mogyoró bokrok közt bóklászhatunk, fenyő- és lombhullató erdőben, vírágos réten barangolhatunk. De beszéljenek helyettünk a képek...

  

Gyilkos-tó, Békás szoros fentről nézve



Gyilkos-tó

A húsvéti szabadnapok alkalmából döntöttünk úgy, hogy újra ellátogatunk a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékére. Ezennel felülről szerettük volna szemrevételezni a szoros környékét,  magunk mögött hagyva a szoros autóforgalmát, bazárait. Választásunk egy könnyebb (húsvéti-bárány-lakoma utáni) útvonalra esett. Ugyanis sziklamászás nélkül is megúszhatjuk, ha fentről szeretnénk bepillantást nyerni a Békás-szorosba. A Mária-kőre felkapaszkodhatunk egy kis ösvényen a bozótos erdőn keresztül.  Szép kilátás nyílik a Mária-kő szikláiról a Békás-szoros egy részére, a Pokol-torkában kígyózó műútra a játékautóknak tűnő autókkal, a Kis-Békás patakra, az Oltárkőre stb... Ragyogó tiszta napsütéses, kellemes tavaszi időnk volt, amit élvezhettünk is, amint kikeveredtünk a szoros árnyékos szorításából, ahol még jégcsap- és hómaradványra is bukkantunk elvétve.
A Gyilkos-tó központjából (967 m) kiinduló sárga háromszög jelzést követve kényelmesen bandukoltunk egy szekérúton, egyre távolodva a szoros autózajától és a miccs (grillen sütött specialitás) illatától (az utóbbi, bevallom, már induláskor is csábító volt).

Kis-Békás tanyavilág

Hamarosan az útunk jobb oldalán kinyílt előttünk a tér: a Kis-Békás-patak mentén a Kis-Békás tanyavilág házai a háttérben hegycsúcsokkal, a Kis-Szurdok-kő szikláival. Ahogy haladtunk tovább, megkerülve a Csíki-Bükk szikláit, újabb és újabb részletei jelentek meg e mesés tájnak. Tovább kanyarodva hamarosan elértünk a Cifra-nyeregbe (1002 m), ahol már előttünk tornyosultak a Mária-kő sziklái. A jelzésünk sajnos nem vitt fel minket a Mária-kő kilátóihoz, így kisebb tájékozódás után megtaláltuk a kis ösvényt, amely bevezetett minket a köves, bozótos erdőbe. Az illatos farkasboroszlán - engem leginkább a jácint illatára emlékeztetett - már kezdett elvirágozni, az erdő alját helyenként szőnyegként borította a kékberek. Kidőlt fákon másztunk át, kövek közt kapaszkodtunk egyre feljebb, míg egy alkalmas helyen egy kis kitérő vezetett ki minket a Mária-kő Délkeleti-fal kilátójához (1060 m).



Mária-kő Déli-fal kilátója



Azonnal megszűnt a fáradtságérzetünk, a kilátás kárpótolt minden fáradtságot. Alattunk a Kis-Békás kanyargott, házakkal itt-ott, a Kis-Szurdok-kő sziklái kiemelkedtek a tájból. Hosszasan nézelődtünk, kattogott a fényképezőgép, és közben beazonosítottuk a hegyeket, sziklákat.   

Ösvényünk innen már ereszkedett, a sűrű erdőn át, és hamarosan elértük az Északkeleti-fal kilátóját (1048 m).


Hason fekve a szikla peremén

Az erdőből kibukkanva több száz méteres szikla tetején találtuk magunkat. Hason csúszva kimerészkedtünk a szikla pereméig. Lélegzetelállító volt a látvány, a magasság - azaz mélység. Alattunk a Kis-Békás-patak zubogott, amint épp beletorkollott a Békás-patakba. Előttünk tornyosultak a Békás-szoros sziklái, többek közt balra az Oltárkő, tetején a kereszttel. Beláttunk a Pokol-torkába, ahol alattunk a műúton parányi autók kanyarogtak, a bazársorhoz aprócska pontokként zarándokoltak az emberek. Fölöttük meg hatalmas óriások: a Békás-szoros sziklái hatalmasodtak. A látvány újra és újra kicsalogatott, óvatosan, hason csúszva a szikla pereméig.

Műút a Békás-szorosban

Kis-Békás

Pokol-torka

Hazafele, leereszkedve a Mária-kőről, visszatérve a sárga jelzéshez, immár lentről csodálhattuk meg a Mária-kő Nyugati-fal szikláját. Utunk közvetlenül alatta vezetett. A magasság alulról nézve is lenyűgöző. Tovább ereszkedve, kissé magunk mögött hagyva a fehér sziklaóriásokat érkeztünk vissza a civilizációba, immár a Békás-szorosba (850 m).
A lemenő nap sugarában fürödve a Gyilkos-tó partján úgy éreztük, hogy megérdemeljük a helyben sütött miccset kenyérrel és mustárral, hozzá egy pohár sörrel. Próbáljátok ki, sokkal jobb ízű egy túra után!


További képek:

Békás- szoros, Gyilkos- tó túra

Erdély legszebb túrái: Egyes-kő, Öcsém-tető

Orbán Balázs nyomában

"Ugy a Tarkő, mint a vele testvér Nagy-Hagymás oly függőleges meredek sziklahalmaz, melyet ember, de még zerge sem tudna megmászni; e szerint csak az őket egybekötő Kurmaturán lehet hozzájok férkőzni. A Balán között beszakadó és a Tarkőből felfakadó Kovácspatakán haladánk...

Már a Tarkő északi szöge az Öcsém-tetej aljába juték 3 órai mászás után s im felötlött azon veres erekkel tarkázott roppant crinoiden mészkő kőzetü sziklagúla, melyet a Tarkőtől egy alólról fel sem ötlő folyosó vagy bemetszés választ el, a melynek aljában roppant kőomlásoknak és örökösen csörömpölő kőzuhanyoknak több száz láb magas halmaza hever, mit vihar vésőjével kifeszegetett s leeregetett onnan a századok ős szelleme. Alatta a Vigyázó, egy torony alaku, másik sziklatömeg tünt fel, honnan régi időben az ellent kémlelték. Minden lépten meglepő, elragadó alakzatok, csudaszerü képződések, a természetnek szeszélyesen nagyszerü művei ragadják meg a vizsgáló figyelmét." ( Obán Balázs)

   A csudaszerű, elragadó alakzatok napjainkban is magukkal ragadják a szemlélődőt. Talán csak a roppant kőomlások, a nép által  "Ördög malmoknak" nevezett kőzuhatagok kövei sokasodtak meg, állandóan őrlődve az évszázadok során.

   Az Öcsém-tetőről csodálatos panoráma tárul elénk. Hegy-hátak sorakoznak egymás után ameddig a szem ellát. Előttünk a Felcsíki-medence falvainak fűzére tűnik fel a messzeségben. Nagyszerű élmény felfedezni az ismerős csúcsokat, a Hargitát, a Nagyhagymást, a Fekete-rezet.

"Már a Kurmatura oromszélére értünk, s csakhamar annak gyönyörü fenyves erdeibe hatoltunk be, hol fejsze s ember romboló keze által alig érintett sürüségeken küzdöttük át magunkat. Még jó félórát kellett őserdők nagyszerü magányában haladni, mig az addig erdőrejtette Egyeskőnek aljához értünk.Ennél meglepőbb, nagyobbszerü sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, mig lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek. Sőt tulajdonképpen nem is egy szikla, hanem öt külön álló, egymástól gyönyörü sziklafolyosók által elválasztott sziklahegyből van egybe alkotva, melyek a legfinomabb jura mészkő-anyaguak levén, márványszerüleg fehérlenek és fénylenek." (Orbán Balázs)

  A fehérlő sziklatorony ma is lenyűgöző szirttömeg, különös szikla-fogazatával. Csupán az "idő foga" koptatta, csiszolta, alakította a mostani formájára. Vajon Orbán Balázs hogyan írná le a jelenlegi alakját, mennyit változott az évtizedek során?

   Orbán Balázs oly hitelesen írja le a túra útvonalát az 1800 -as években, hogy akár a nyomában lépkedve bejárhatnánk az útvonalat. Ő akkor járatlan sziklaösvényeken kapaszkodva, áthatolhatatlan erdőn átgázolva ért fel az Egyes-kő szikla tömbjéhez. Napjainkban jól járható, jelzett turista ösvényen érünk el ugyanoda.

Erdélyi látnivaló, marosfői érdekesség:a Gréces-hegy

A Gréces-hegy vendégházunk névadója. Több érdekesség szólt amellett, amiért a Gréces nevet választottuk.
     A Gréces 1121 méter magas csúcsa Marosfő délkeleti részét határolja. Leginkább mészkő alkotja. A hegy legendás titkot rejteget, ami még feltárásra vár. A néphit szerint a mélye búvópatakokat rejteget, amelyek a 6-8 km-el odébb található, Csíkszenttamás határában levő Feneketlen-tó vizét táplálják. A feltevés hátterében az áll, hogy a tóban bővízű hévíz fakad fel. A tó és a belőle eredő patak télen, a legnagyobb hidegben sem fagy be és a vízparti dús növényzet egész évben üdén zöldell.
    Gyönyörű panoráma nyílik a Gréces nyergéről, a Csíki- és a Gyergyói-medence irányába. Szép időben ellátni dél irányába a Tusnádi-hegyekig, északra a Kelemen-havasokig, keletre a Nagyhagymás sziklás bércéig és nyugatra a Hargita hegyláncáig (Madarasi-, Rákosi-, Csicsói-Hargita).
     Innen láthatjuk egész Marosfőt teljes szépségében, a háttérben a Maros forrását rejtő 1538 m magas Feketerez hegyet, sőtétlő ősrengetegével.
    Történelmi esemény színhelye is a Gréces. 1707-ben a gyergyói székelyek hősi csatát vívtak a nyergen Rabutin osztrák tábornok seregével. A székelyek még a kezdetektől részt vettek a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc mozgalomban. A gyergyóiak a mozgalom leverése után is a végsőkig kitartottak. Ellenállásuk megtorlására érkezett az osztrák sereg. Both András, Sólyom Tamás, Elekes András (volt kuruc királybíró) vezetésével a gyergyóiak két napig hősiesen ellenálltak a túlerővel szemben, de végül bekerítették és lemészárolták őket. Utána lerombolták a gyergyói falvakat.(Gyergyóújfalu határában emlékoszlop idézi fel az eseményeket) A harc színhelyét nem jelzi semmi, csak a nép emlékezetében él mai napig kitörölhetetlenül. Tavasszal gyönyörű virágmező nyílik ezen a helyen. Csak a milliónyi hóvirág, májvirág állít méltó emléket a hősöknek.
     Érdekes még tudni, hogy itt a Gréces-hegyen haladt át a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencét. Dr. Hankó Vilmos, az 1895-ben kiadott könyvében így írja le: " Csík-Szent-Domokosról kiindulva a Nagy-Lok-patak, majd a Sárosút-patak kies völgyébe, s innen az Olt és a Maros vízválasztójára: a Fel-Csíkot Gyergyótól elválasztó Geréczesre érünk." Ez időtájt még Marosfő, mint helyiség nem létezett. Még most is használható a régi út, a szenttamási gazdák itt közlekednek a szénásszekereikkel.
Nagyszerű élménnyekkel teli és sok látnivalóval kecsegtető, egész napos szekeres kirándulást tehetünk a régi úton haladva, megtekintve a csíkszenttamási Csonka-tornyot, a közelben levő Feneketlen-tavat. De megmártózhatunk a Szent-Anna népfürdő kellemes gyógyvizében is.
Utólagos bejegyzés-:a régi útat 2012-ben felújították, most már autóval is járható.
                                 -2013-ban új, korszerű, tárcsás felvonóval ellátott sípálya (1200 m hosszú) épült a Gréces hegyen.
                                 -2013 április-ban egy geoládát rejtettünk el a Gréces-hegycsúcs közelében (az érdeklődők részletes leírást találhatnak a "geoláda Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn, Gréces-tetőn" bejegyzésünkben).

 

Tavasz váró Marosfőn

Ősz Erdélyben, Marosfőn

Gréces, téli túra. Marosfő. Erdély. Székelyföld.

2012 január 8.
Már hagyománnyá kezd válni számunkra, hogy az év első gyalogtúrája a Gréces-tető megmászása legyen.
Felfelé kapaszkodva a Gréces lejtőjén, Marosfő téli panorámája teljes szépségében tárul elénk. Az üdülőtelep látványát fenségesen határolja a fehérlő Feketerez lágyan hajló magaslata, előtte a Ponkbükk szabályos kúpjával.



A Gréces-tetőn álomvilág fogad.
 Mélykéken tündököl az égbolt, felhőfoszlányokkal tarkítva. Szikrázik a hó, kristálytiszta  a levegő. Ragyog a januári nap, melegen cirógat. Csodálatos a látvány. Némán, lélegzet-visszafojtva, lenyűgözve bámuljuk a panorámát. Messzi ellátni. A Nagyhagymás hófödte sziklái vibrálnak a messzeségben. A Naskalat a havas legelőivel méltóságteljesen zárja a Felcsíki-medence horizontját.


Leírhatatlan gyönyörűség.
A fotók önmaguktól mesélnek. Csak részben tudják visszaadni a szépséget, az átélt, felejthetetlen hangulatot.

Kitűnőek a látásviszonyok.
Látni a "Ködöt", azaz a Csíkrákost határoló Csere-dombot és vele szemben, a kápolnájáról híres Bogát dombját. Együtt egy szűkületet képeznek a Csíki-medencében, Rákosi-szoros néven. Örömmel fedezzük fel a messzeségben a Nagysomlyó-hegy hajlatát és nyereggel hozzánőtt kistestvérét, a Kissomlyó domborulatát. A lábaiknál elterülő Csíkszereda már eltűnik a félhomályban.









Mesevilág.
Csak a tél képes ilyen különös szépséget produkálni. A tetőn "hópamacs-virág" borította rét pompázik. A puha-pihe hópelyhek csillogó "virágbóbítái" díszítik a hó alól kikandikáló hosszú fűszálakat. Megkapóan igézőek a környező, méregzöld fenyőfákkal.





Tél. Grécesi hangulat.
Képtelenség leírni, csak átélni lehet.










A szépséges természet és a fotós.

Élményeiket lejegyezték és a fotókat, kollázsokat készítették a Gréces vendégház házigazdái.