Húsvéti üdvözlet

A tél örömei Marosfőn. 2014 január 27.

Bruno, a német juhász, a Gréces vendégház hűséges házörzője. Örül a télnek, imádja a havat. Pörög, ugrik, rohan, turkál, előkaparja a botját a hasáig érő hóban.

Síelés Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn

Működik a sípálya Marosfőn!
2017 január 14.

Autóval könnyen megközelíthető, a főúttól 500 m-re található.
A tárcsás felvonó felkapaszkodik a Gréces csúcsra.
A pálya meredek szakasza egy nagy S kanyart ír le az erdőben, (gyakorlott sízőknek ajánlott) azután széles, nyílt terepen enyhén lejt tovább az aljba.( Az alsó szakasz kezdőknek is ajánlott)
A pálya hossza 1200 m.
Nyitva tartás:
-szombaton és vasárnap  de.10 órától sötétedésig
-hétköznapokon is üzembe helyezik, minimum 15 síző részvételével

Ár: 15 Ron egy fél napra

Sziporkázó hó, ragyogó napsütés.












Tárcsás felvonó.

A széles pályán szánkózni is lehet.

 Pihenő, melegedő hely.
Itt forró teát, forralt bort ihatunk, zsíros kenyeret fogyaszthatunk.
Az étkezőből nyílik a WC, a meleg vízzel üzemelő mosdó.
Az épületben síléc, síbakancs bérelhető.

A sípálya környéke.

Erdély látnivalói, Székelyföld legszebb fekvésű faluja Marosfő

             Marosfő Székelyföld legszebb fekvésű üdülőfaluja.

     A Csíki- és Gyergyói-medencéket összekötő vízválasztó nyergen fekszik. Nevezetessége, hogy a Maros és az Olt folyók forrásvídéke. A Maros a Feketerez-hegy csúcsa alatt ered és északnak fordulva békésen csörgedezik a Gyergyói-medencén át. Az Olt a Feketerez-hegy északi oldalán, a Kovács Péter hágó mocsaras területén indul útjára, szilajul rohanva a Csíki-medencén keresztül. A két nevezetes folyónkat látva, akarva-akaratlan a Maros és az Olt legendája jut eszünkbe.

      Az ide látogatóknak könnyen megközelíthető. A Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal összekötő főút halad át rajta és a Brassó-Marosvásárhely vasútvonal mentén fekszik.

     Miért a legszebb fekvésű falu? Mert hegyek gyűrűjében fekszik, erdős övezet kellős-közepén. Alig lépünk ki a házból, máris mogyoró bokrok közt bóklászhatunk, fenyő- és lombhullató erdőben, vírágos réten barangolhatunk. De beszéljenek helyettünk a képek...

  

Gyilkos-tó, Békás szoros fentről nézve



Gyilkos-tó

A húsvéti szabadnapok alkalmából döntöttünk úgy, hogy újra ellátogatunk a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékére. Ezennel felülről szerettük volna szemrevételezni a szoros környékét,  magunk mögött hagyva a szoros autóforgalmát, bazárait. Választásunk egy könnyebb (húsvéti-bárány-lakoma utáni) útvonalra esett. Ugyanis sziklamászás nélkül is megúszhatjuk, ha fentről szeretnénk bepillantást nyerni a Békás-szorosba. A Mária-kőre felkapaszkodhatunk egy kis ösvényen a bozótos erdőn keresztül.  Szép kilátás nyílik a Mária-kő szikláiról a Békás-szoros egy részére, a Pokol-torkában kígyózó műútra a játékautóknak tűnő autókkal, a Kis-Békás patakra, az Oltárkőre stb... Ragyogó tiszta napsütéses, kellemes tavaszi időnk volt, amit élvezhettünk is, amint kikeveredtünk a szoros árnyékos szorításából, ahol még jégcsap- és hómaradványra is bukkantunk elvétve.
A Gyilkos-tó központjából (967 m) kiinduló sárga háromszög jelzést követve kényelmesen bandukoltunk egy szekérúton, egyre távolodva a szoros autózajától és a miccs (grillen sütött specialitás) illatától (az utóbbi, bevallom, már induláskor is csábító volt).

Kis-Békás tanyavilág

Hamarosan az útunk jobb oldalán kinyílt előttünk a tér: a Kis-Békás-patak mentén a Kis-Békás tanyavilág házai a háttérben hegycsúcsokkal, a Kis-Szurdok-kő szikláival. Ahogy haladtunk tovább, megkerülve a Csíki-Bükk szikláit, újabb és újabb részletei jelentek meg e mesés tájnak. Tovább kanyarodva hamarosan elértünk a Cifra-nyeregbe (1002 m), ahol már előttünk tornyosultak a Mária-kő sziklái. A jelzésünk sajnos nem vitt fel minket a Mária-kő kilátóihoz, így kisebb tájékozódás után megtaláltuk a kis ösvényt, amely bevezetett minket a köves, bozótos erdőbe. Az illatos farkasboroszlán - engem leginkább a jácint illatára emlékeztetett - már kezdett elvirágozni, az erdő alját helyenként szőnyegként borította a kékberek. Kidőlt fákon másztunk át, kövek közt kapaszkodtunk egyre feljebb, míg egy alkalmas helyen egy kis kitérő vezetett ki minket a Mária-kő Délkeleti-fal kilátójához (1060 m).



Mária-kő Déli-fal kilátója



Azonnal megszűnt a fáradtságérzetünk, a kilátás kárpótolt minden fáradtságot. Alattunk a Kis-Békás kanyargott, házakkal itt-ott, a Kis-Szurdok-kő sziklái kiemelkedtek a tájból. Hosszasan nézelődtünk, kattogott a fényképezőgép, és közben beazonosítottuk a hegyeket, sziklákat.   

Ösvényünk innen már ereszkedett, a sűrű erdőn át, és hamarosan elértük az Északkeleti-fal kilátóját (1048 m).


Hason fekve a szikla peremén

Az erdőből kibukkanva több száz méteres szikla tetején találtuk magunkat. Hason csúszva kimerészkedtünk a szikla pereméig. Lélegzetelállító volt a látvány, a magasság - azaz mélység. Alattunk a Kis-Békás-patak zubogott, amint épp beletorkollott a Békás-patakba. Előttünk tornyosultak a Békás-szoros sziklái, többek közt balra az Oltárkő, tetején a kereszttel. Beláttunk a Pokol-torkába, ahol alattunk a műúton parányi autók kanyarogtak, a bazársorhoz aprócska pontokként zarándokoltak az emberek. Fölöttük meg hatalmas óriások: a Békás-szoros sziklái hatalmasodtak. A látvány újra és újra kicsalogatott, óvatosan, hason csúszva a szikla pereméig.

Műút a Békás-szorosban

Kis-Békás

Pokol-torka

Hazafele, leereszkedve a Mária-kőről, visszatérve a sárga jelzéshez, immár lentről csodálhattuk meg a Mária-kő Nyugati-fal szikláját. Utunk közvetlenül alatta vezetett. A magasság alulról nézve is lenyűgöző. Tovább ereszkedve, kissé magunk mögött hagyva a fehér sziklaóriásokat érkeztünk vissza a civilizációba, immár a Békás-szorosba (850 m).
A lemenő nap sugarában fürödve a Gyilkos-tó partján úgy éreztük, hogy megérdemeljük a helyben sütött miccset kenyérrel és mustárral, hozzá egy pohár sörrel. Próbáljátok ki, sokkal jobb ízű egy túra után!


További képek:

Békás- szoros, Gyilkos- tó túra

Erdélyi látnivaló, marosfői érdekesség:a Gréces-hegy

A Gréces-hegy vendégházunk névadója. Több érdekesség szólt amellett, amiért a Gréces nevet választottuk.
     A Gréces 1121 méter magas csúcsa Marosfő délkeleti részét határolja. Leginkább mészkő alkotja. A hegy legendás titkot rejteget, ami még feltárásra vár. A néphit szerint a mélye búvópatakokat rejteget, amelyek a 6-8 km-el odébb található, Csíkszenttamás határában levő Feneketlen-tó vizét táplálják. A feltevés hátterében az áll, hogy a tóban bővízű hévíz fakad fel. A tó és a belőle eredő patak télen, a legnagyobb hidegben sem fagy be és a vízparti dús növényzet egész évben üdén zöldell.
    Gyönyörű panoráma nyílik a Gréces nyergéről, a Csíki- és a Gyergyói-medence irányába. Szép időben ellátni dél irányába a Tusnádi-hegyekig, északra a Kelemen-havasokig, keletre a Nagyhagymás sziklás bércéig és nyugatra a Hargita hegyláncáig (Madarasi-, Rákosi-, Csicsói-Hargita).
     Innen láthatjuk egész Marosfőt teljes szépségében, a háttérben a Maros forrását rejtő 1538 m magas Feketerez hegyet, sőtétlő ősrengetegével.
    Történelmi esemény színhelye is a Gréces. 1707-ben a gyergyói székelyek hősi csatát vívtak a nyergen Rabutin osztrák tábornok seregével. A székelyek még a kezdetektől részt vettek a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc mozgalomban. A gyergyóiak a mozgalom leverése után is a végsőkig kitartottak. Ellenállásuk megtorlására érkezett az osztrák sereg. Both András, Sólyom Tamás, Elekes András (volt kuruc királybíró) vezetésével a gyergyóiak két napig hősiesen ellenálltak a túlerővel szemben, de végül bekerítették és lemészárolták őket. Utána lerombolták a gyergyói falvakat.(Gyergyóújfalu határában emlékoszlop idézi fel az eseményeket) A harc színhelyét nem jelzi semmi, csak a nép emlékezetében él mai napig kitörölhetetlenül. Tavasszal gyönyörű virágmező nyílik ezen a helyen. Csak a milliónyi hóvirág, májvirág állít méltó emléket a hősöknek.
     Érdekes még tudni, hogy itt a Gréces-hegyen haladt át a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencét. Dr. Hankó Vilmos, az 1895-ben kiadott könyvében így írja le: " Csík-Szent-Domokosról kiindulva a Nagy-Lok-patak, majd a Sárosút-patak kies völgyébe, s innen az Olt és a Maros vízválasztójára: a Fel-Csíkot Gyergyótól elválasztó Geréczesre érünk." Ez időtájt még Marosfő, mint helyiség nem létezett. Még most is használható a régi út, a szenttamási gazdák itt közlekednek a szénásszekereikkel.
Nagyszerű élménnyekkel teli és sok látnivalóval kecsegtető, egész napos szekeres kirándulást tehetünk a régi úton haladva, megtekintve a csíkszenttamási Csonka-tornyot, a közelben levő Feneketlen-tavat. De megmártózhatunk a Szent-Anna népfürdő kellemes gyógyvizében is.
Utólagos bejegyzés-:a régi útat 2012-ben felújították, most már autóval is járható.
                                 -2013-ban új, korszerű, tárcsás felvonóval ellátott sípálya (1200 m hosszú) épült a Gréces hegyen.
                                 -2013 április-ban egy geoládát rejtettünk el a Gréces-hegycsúcs közelében (az érdeklődők részletes leírást találhatnak a "geoláda Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn, Gréces-tetőn" bejegyzésünkben).

 

Erdély legszebb tájai: Szent Anna-tó

   Igazi természeti ritkaság, délkelet Európa egyetlen krátertava. Ez a csoda itt található Székelyföldön a Csomád-hegységben, Marosfőtől autóval  kb. 80 km távolságra.                            
  Ősszel talán a legcsodálatosabb...

Sípálya Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn. Újdonság a sielés kedvelőinek!

 Újdonság síelés kedvelőknek!!

2017 január 14.
Nagyon jó hír sízőknek! Mai naptól üzemel a sípálya!
A hóvastagsága kb. 30 cm.
Nyitva tartási idő:
-szombaton és vasárnap de.10 órától sötétedésig
-hétköznapokon is üzemel minimum 15 érdeklődő esetén
Ár: 2 Ron/egy alkalom
      15 Ron egy fél napra
      30 Ron egész napra

Pihenő, melegedő hely, ahol forró teát, forralt bort és zsíros kenyeret fogyaszthatunk a kényelmes étkezőben.
Az étkezőből nyílik a WC és meleg vízzel ellátott mosdó helyiség.
Az épületben sílécet és síbakancsot kölcsönözhetünk.






A sípálya tárcsás felvonóval.













Az idei téli szezon beálltával beindul Marosfőn, Székelyföld legszebb fekvésű sípályája. Újjáéled a kedvelt téli sport a hegyvídéki üdülőfaluban. A környék valamikori egyetlen sípályája a Gréces tetőn kibővül, korszerű,  tárcsás sífelvonóval szerelik fel. A sípálya pár száz méterre a főúttól könnyen megközelíthető.

A környék "legszebb fekvésű" sípályája címet méltón megérdemli, ugyanis a felvonó felvisz a Gréces tető csúcsára, ahonnan csodálatos körpanorámában gyönyörködhetünk. A sípálya legfelső pontjáról elénk tárul a Maros folyó forrását rejtő Feketerez-hegy (1538 m) sötétlő ősrengetegével. Az aljban az üdülőtelep elszórt házai látszanak.

Felérkezve a felvonóval, megpillanthatjuk a Felcsíki-medence festői panorámáját. Jó látásviszonyoknál látszanak Csíkszereda házai, a Tusnádi-hegyek, a Hargita vulkanikus hegykúpjai. Kevés az a hasonló hely, ahonnan a Csíki-medence összeségében látható.

Leereszkedve a tetőről, kb.200 m-re elérkezünk a keleti kilátóhoz, ahol a Nagyhagymás, Egyeskő, Öcsém sziklabérceiben gyönyörködhetünk.

 A tisztás, ahol a sífelvonó épül  megdöbbentően szép látványt nyújt. Meredeken kapaszkodik a hegyoldalon, sűrű erdő övezi és a táj itt is magával ragad.

A sífelelvonó egyik gigantikus oszlopa.
A svájci gyártmányú, tárcsás felvonó észak Olaszországból érkezett a székelyföldi hegyi falucskába.

A sípálya méretei:
A sífelvonó hossza 870 m.
A sípálya színtkülönbsége 220 m, hossza 1200 m.

A pálya egyenletesen lesimított sávja a felső részen meredekebb(közepes nehézségű), erdő közt kanyarog, S alakú pályát ír le.Az erdőből kiérve, lankásabban (kezdő sízőknek is ajánlott), széles legelőn halad tovább a felvonó kiinduló pontjáig. Síelés közben Marosfő, a Gyergyói-medence, a Görgény-és Gyergyói-havasok látványában gyönyörködhetünk.

Gréces, téli túra. Marosfő. Erdély. Székelyföld.

2012 január 8.
Már hagyománnyá kezd válni számunkra, hogy az év első gyalogtúrája a Gréces-tető megmászása legyen.
Felfelé kapaszkodva a Gréces lejtőjén, Marosfő téli panorámája teljes szépségében tárul elénk. Az üdülőtelep látványát fenségesen határolja a fehérlő Feketerez lágyan hajló magaslata, előtte a Ponkbükk szabályos kúpjával.



A Gréces-tetőn álomvilág fogad.
 Mélykéken tündököl az égbolt, felhőfoszlányokkal tarkítva. Szikrázik a hó, kristálytiszta  a levegő. Ragyog a januári nap, melegen cirógat. Csodálatos a látvány. Némán, lélegzet-visszafojtva, lenyűgözve bámuljuk a panorámát. Messzi ellátni. A Nagyhagymás hófödte sziklái vibrálnak a messzeségben. A Naskalat a havas legelőivel méltóságteljesen zárja a Felcsíki-medence horizontját.


Leírhatatlan gyönyörűség.
A fotók önmaguktól mesélnek. Csak részben tudják visszaadni a szépséget, az átélt, felejthetetlen hangulatot.

Kitűnőek a látásviszonyok.
Látni a "Ködöt", azaz a Csíkrákost határoló Csere-dombot és vele szemben, a kápolnájáról híres Bogát dombját. Együtt egy szűkületet képeznek a Csíki-medencében, Rákosi-szoros néven. Örömmel fedezzük fel a messzeségben a Nagysomlyó-hegy hajlatát és nyereggel hozzánőtt kistestvérét, a Kissomlyó domborulatát. A lábaiknál elterülő Csíkszereda már eltűnik a félhomályban.









Mesevilág.
Csak a tél képes ilyen különös szépséget produkálni. A tetőn "hópamacs-virág" borította rét pompázik. A puha-pihe hópelyhek csillogó "virágbóbítái" díszítik a hó alól kikandikáló hosszú fűszálakat. Megkapóan igézőek a környező, méregzöld fenyőfákkal.





Tél. Grécesi hangulat.
Képtelenség leírni, csak átélni lehet.










A szépséges természet és a fotós.

Élményeiket lejegyezték és a fotókat, kollázsokat készítették a Gréces vendégház házigazdái.

Erdély legszebb tájai: Gyilkos-tó

" A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki felső Olaszország és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállani. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben"
                                                                                                        Orbán Balázs, 1864

  150 év múltával, 2014 nyarán sétáljuk körül a tavat. A nagy székely történetíró szavai még ma is élethűek, a táj varázsa változatlanul bámulattal tölt el.

A tó alig 177 éve keletkezett egy földcsuszamlás következtében. Világviszonylatban egyedülálló a tó különös szépsége. A nevének "gyilkos" volta, vagy  talán a víztükréből kiálló, bizarr látványt nyújtó fenyő-csonkok az oka,  hogy önkéntelenül megborzongunk láttára.
Gyönyörűen mesés, rejtelmes és hátborzongató.

 A csodálatot fokozza a tó körüli táj megkapó szépsége. Sziklaóriások őrködnek fölötte. A Gyilkos-csúcs, amelynek  talán nevét is köszönheti. 1837-ben a hegy  esőzések következtében megcsúszott és eltorlaszolta a patak medrét, létrehozva a tavat.
A Kis-Cohárd  szikla tömbje a tó fölé magasodva uralja a tájat.

 A hátborzongató gyönyörűséghez a buja növényzet látványa is hozzájárul.
Élet és elmúlás. E kettős képzet kísér utunk során. A vízben korhadó fenyők látványa lehangol, az elmúlásra emlékeztet, a buján zöldellő, virágzó növényzet lelkesít, a megújulást jelképezi.








                 Tükrözés
A tó vízébe pillantva újabb csoda történik. Sejtelmes zölden csillogó felületén a környező világ fejre állított képe tükröződik. A hófehér sziklák, a méregzöld fenyves, a tóparti házak, az ég azúr kékje, a felhők mind láthatóak rezzenő tükrén. Szelíd zöld fényében mintha a mondabeli lány szeme tekintene vissza ránk.

Kert a tó közepén.
A természet újjászületésének szimbólumával találkozunk a tó vízében.
Az elmúlást jelképező, korhadó farönkökön újjáéled a növényzet. Fenyőcsemeték, cserjék nőnek, fű zöldell rajtuk. A tó vízén úszkáló vadkacsáknak fészkelő helyet nyújtanak.
Nagyszerű látvány, csodálatos érzés.







A több mint egy évszázaddal korábban történt természeti katasztrófa egyedülállót, csodát, újat  teremtett Székelyföldnek, a világ legszebb, legrejtelmesebb tavát.