Történet Bátorkáról

Marosfői telkünket sok énekesmadár látogatja, fáinkat fészekrakásra használja.
Kedvenc kis madarunk egy hím erdei pinty. Évek óta nálunk tanyázik, rendszeresen minálunk fészkel,  családot alapít. A Bátorka nevet adtuk neki.
A nevét méltán kiérdemelte. Amikor megpillant minket a teraszon, odaröppen a korlátunkra, vagy a lábunk közelében masírozik, kedvesen pittyegve. Ha nem talál kenyérmorzsát kiszórva, fejét kissé oldalt billentve rosszallóan ránk pillant és méltatlankodva csipog.
"Pity, pity, pity... hol a morzsa?"
Miután falatozott, hálája jeléül csodálatosan trillázik.

Egy különös történet az erdei pinty párról

A kis tojó erdei pinty a Pintyőke nevet kapta. Ő Bátorka méltó párja. Bátorka elhozta a "terített asztalhoz", egy kis kenyérmorzsát csipegetni. Eleinte nagyon félénk volt. Amikor a közelben látott minket, csak a kerítésig merészkedett, vagy egy közeli  fa ágán várakozott. Egy szép tavaszi napon, amikor a teraszunkon üldögéltünk, megjelent a kedves erdei pinty pár. Csodálkozva láttuk, hogy a félénk kis Pintyőke is odaröppent a teraszunkra, a lábamtól alig egy méterre landolt. Ott üldögélt nyugisan tíz percig, ránk pislogva, mintha közölni szeretné: "Íme, itt vagyok és anyai örömök elé nézek". A pocija nagy volt, a has hátsó részén már nagyon leereszkedve, látszott, hogy nemsokára megtojja a tojáskáit. Bátorka, a leendő apuka, ott üldögélt büszkén a terasz korlátján, mintha csak elkísérte volna párját, hogy elmondja nekünk: a kis családja nemsokára megszaporodik. Ugyanakkor a félénk kis párjával is akarta közölni: "Bátorság", ezen a helyen biztonságban vannak, itt az emberek szeretik őket. A két kis madár aztán elröppent, anélkül, hogy morzsákat csipegetnének. Egészen különös volt a viselkedésük, elgondolkodtunk rajta. Valóban közölni akarták velünk a családjukban bekövetkező fontos eseményt?

Másnap Pintyőkét nem láttuk, csak Bátorka jött morzsát csipegetni. Harmadnapra megjelent Pintyőke is, most már karcsún, fürgén és bátran eszegette a kiszórt morzsákat. Azóta ő legbátrabb kismadár, a közeledtünkre sem röppen el, csak arébb húzódik.