Gyilkos-tó, Békás szoros fentről nézve



Gyilkos-tó

A húsvéti szabadnapok alkalmából döntöttünk úgy, hogy újra ellátogatunk a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékére. Ezennel felülről szerettük volna szemrevételezni a szoros környékét,  magunk mögött hagyva a szoros autóforgalmát, bazárait. Választásunk egy könnyebb (húsvéti-bárány-lakoma utáni) útvonalra esett. Ugyanis sziklamászás nélkül is megúszhatjuk, ha fentről szeretnénk bepillantást nyerni a Békás-szorosba. A Mária-kőre felkapaszkodhatunk egy kis ösvényen a bozótos erdőn keresztül.  Szép kilátás nyílik a Mária-kő szikláiról a Békás-szoros egy részére, a Pokol-torkában kígyózó műútra a játékautóknak tűnő autókkal, a Kis-Békás patakra, az Oltárkőre stb... Ragyogó tiszta napsütéses, kellemes tavaszi időnk volt, amit élvezhettünk is, amint kikeveredtünk a szoros árnyékos szorításából, ahol még jégcsap- és hómaradványra is bukkantunk elvétve.
A Gyilkos-tó központjából (967 m) kiinduló sárga háromszög jelzést követve kényelmesen bandukoltunk egy szekérúton, egyre távolodva a szoros autózajától és a miccs (grillen sütött specialitás) illatától (az utóbbi, bevallom, már induláskor is csábító volt).

Kis-Békás tanyavilág

Hamarosan az útunk jobb oldalán kinyílt előttünk a tér: a Kis-Békás-patak mentén a Kis-Békás tanyavilág házai a háttérben hegycsúcsokkal, a Kis-Szurdok-kő szikláival. Ahogy haladtunk tovább, megkerülve a Csíki-Bükk szikláit, újabb és újabb részletei jelentek meg e mesés tájnak. Tovább kanyarodva hamarosan elértünk a Cifra-nyeregbe (1002 m), ahol már előttünk tornyosultak a Mária-kő sziklái. A jelzésünk sajnos nem vitt fel minket a Mária-kő kilátóihoz, így kisebb tájékozódás után megtaláltuk a kis ösvényt, amely bevezetett minket a köves, bozótos erdőbe. Az illatos farkasboroszlán - engem leginkább a jácint illatára emlékeztetett - már kezdett elvirágozni, az erdő alját helyenként szőnyegként borította a kékberek. Kidőlt fákon másztunk át, kövek közt kapaszkodtunk egyre feljebb, míg egy alkalmas helyen egy kis kitérő vezetett ki minket a Mária-kő Délkeleti-fal kilátójához (1060 m).



Mária-kő Déli-fal kilátója



Azonnal megszűnt a fáradtságérzetünk, a kilátás kárpótolt minden fáradtságot. Alattunk a Kis-Békás kanyargott, házakkal itt-ott, a Kis-Szurdok-kő sziklái kiemelkedtek a tájból. Hosszasan nézelődtünk, kattogott a fényképezőgép, és közben beazonosítottuk a hegyeket, sziklákat.   

Ösvényünk innen már ereszkedett, a sűrű erdőn át, és hamarosan elértük az Északkeleti-fal kilátóját (1048 m).


Hason fekve a szikla peremén

Az erdőből kibukkanva több száz méteres szikla tetején találtuk magunkat. Hason csúszva kimerészkedtünk a szikla pereméig. Lélegzetelállító volt a látvány, a magasság - azaz mélység. Alattunk a Kis-Békás-patak zubogott, amint épp beletorkollott a Békás-patakba. Előttünk tornyosultak a Békás-szoros sziklái, többek közt balra az Oltárkő, tetején a kereszttel. Beláttunk a Pokol-torkába, ahol alattunk a műúton parányi autók kanyarogtak, a bazársorhoz aprócska pontokként zarándokoltak az emberek. Fölöttük meg hatalmas óriások: a Békás-szoros sziklái hatalmasodtak. A látvány újra és újra kicsalogatott, óvatosan, hason csúszva a szikla pereméig.

Műút a Békás-szorosban

Kis-Békás

Pokol-torka

Hazafele, leereszkedve a Mária-kőről, visszatérve a sárga jelzéshez, immár lentről csodálhattuk meg a Mária-kő Nyugati-fal szikláját. Utunk közvetlenül alatta vezetett. A magasság alulról nézve is lenyűgöző. Tovább ereszkedve, kissé magunk mögött hagyva a fehér sziklaóriásokat érkeztünk vissza a civilizációba, immár a Békás-szorosba (850 m).
A lemenő nap sugarában fürödve a Gyilkos-tó partján úgy éreztük, hogy megérdemeljük a helyben sütött miccset kenyérrel és mustárral, hozzá egy pohár sörrel. Próbáljátok ki, sokkal jobb ízű egy túra után!


További képek:

Békás- szoros, Gyilkos- tó túra

Erdély legszebb túrái: Egyes-kő, Öcsém-tető

Orbán Balázs nyomában

"Ugy a Tarkő, mint a vele testvér Nagy-Hagymás oly függőleges meredek sziklahalmaz, melyet ember, de még zerge sem tudna megmászni; e szerint csak az őket egybekötő Kurmaturán lehet hozzájok férkőzni. A Balán között beszakadó és a Tarkőből felfakadó Kovácspatakán haladánk...

Már a Tarkő északi szöge az Öcsém-tetej aljába juték 3 órai mászás után s im felötlött azon veres erekkel tarkázott roppant crinoiden mészkő kőzetü sziklagúla, melyet a Tarkőtől egy alólról fel sem ötlő folyosó vagy bemetszés választ el, a melynek aljában roppant kőomlásoknak és örökösen csörömpölő kőzuhanyoknak több száz láb magas halmaza hever, mit vihar vésőjével kifeszegetett s leeregetett onnan a századok ős szelleme. Alatta a Vigyázó, egy torony alaku, másik sziklatömeg tünt fel, honnan régi időben az ellent kémlelték. Minden lépten meglepő, elragadó alakzatok, csudaszerü képződések, a természetnek szeszélyesen nagyszerü művei ragadják meg a vizsgáló figyelmét." ( Obán Balázs)

   A csudaszerű, elragadó alakzatok napjainkban is magukkal ragadják a szemlélődőt. Talán csak a roppant kőomlások, a nép által  "Ördög malmoknak" nevezett kőzuhatagok kövei sokasodtak meg, állandóan őrlődve az évszázadok során.

   Az Öcsém-tetőről csodálatos panoráma tárul elénk. Hegy-hátak sorakoznak egymás után ameddig a szem ellát. Előttünk a Felcsíki-medence falvainak fűzére tűnik fel a messzeségben. Nagyszerű élmény felfedezni az ismerős csúcsokat, a Hargitát, a Nagyhagymást, a Fekete-rezet.

"Már a Kurmatura oromszélére értünk, s csakhamar annak gyönyörü fenyves erdeibe hatoltunk be, hol fejsze s ember romboló keze által alig érintett sürüségeken küzdöttük át magunkat. Még jó félórát kellett őserdők nagyszerü magányában haladni, mig az addig erdőrejtette Egyeskőnek aljához értünk.Ennél meglepőbb, nagyobbszerü sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, mig lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek. Sőt tulajdonképpen nem is egy szikla, hanem öt külön álló, egymástól gyönyörü sziklafolyosók által elválasztott sziklahegyből van egybe alkotva, melyek a legfinomabb jura mészkő-anyaguak levén, márványszerüleg fehérlenek és fénylenek." (Orbán Balázs)

  A fehérlő sziklatorony ma is lenyűgöző szirttömeg, különös szikla-fogazatával. Csupán az "idő foga" koptatta, csiszolta, alakította a mostani formájára. Vajon Orbán Balázs hogyan írná le a jelenlegi alakját, mennyit változott az évtizedek során?

   Orbán Balázs oly hitelesen írja le a túra útvonalát az 1800 -as években, hogy akár a nyomában lépkedve bejárhatnánk az útvonalat. Ő akkor járatlan sziklaösvényeken kapaszkodva, áthatolhatatlan erdőn átgázolva ért fel az Egyes-kő szikla tömbjéhez. Napjainkban jól járható, jelzett turista ösvényen érünk el ugyanoda.

Erdély legszebb tájai: Szent Anna-tó

   Igazi természeti ritkaság, délkelet Európa egyetlen krátertava. Ez a csoda itt található Székelyföldön a Csomád-hegységben, Marosfőtől autóval  kb. 80 km távolságra.                            
  Ősszel talán a legcsodálatosabb...

Erdély legszebb tájai: Gyilkos-tó

" A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki felső Olaszország és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállani. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben"
                                                                                                        Orbán Balázs, 1864

  150 év múltával, 2014 nyarán sétáljuk körül a tavat. A nagy székely történetíró szavai még ma is élethűek, a táj varázsa változatlanul bámulattal tölt el.

A tó alig 177 éve keletkezett egy földcsuszamlás következtében. Világviszonylatban egyedülálló a tó különös szépsége. A nevének "gyilkos" volta, vagy  talán a víztükréből kiálló, bizarr látványt nyújtó fenyő-csonkok az oka,  hogy önkéntelenül megborzongunk láttára.
Gyönyörűen mesés, rejtelmes és hátborzongató.

 A csodálatot fokozza a tó körüli táj megkapó szépsége. Sziklaóriások őrködnek fölötte. A Gyilkos-csúcs, amelynek  talán nevét is köszönheti. 1837-ben a hegy  esőzések következtében megcsúszott és eltorlaszolta a patak medrét, létrehozva a tavat.
A Kis-Cohárd  szikla tömbje a tó fölé magasodva uralja a tájat.

 A hátborzongató gyönyörűséghez a buja növényzet látványa is hozzájárul.
Élet és elmúlás. E kettős képzet kísér utunk során. A vízben korhadó fenyők látványa lehangol, az elmúlásra emlékeztet, a buján zöldellő, virágzó növényzet lelkesít, a megújulást jelképezi.








                 Tükrözés
A tó vízébe pillantva újabb csoda történik. Sejtelmes zölden csillogó felületén a környező világ fejre állított képe tükröződik. A hófehér sziklák, a méregzöld fenyves, a tóparti házak, az ég azúr kékje, a felhők mind láthatóak rezzenő tükrén. Szelíd zöld fényében mintha a mondabeli lány szeme tekintene vissza ránk.

Kert a tó közepén.
A természet újjászületésének szimbólumával találkozunk a tó vízében.
Az elmúlást jelképező, korhadó farönkökön újjáéled a növényzet. Fenyőcsemeték, cserjék nőnek, fű zöldell rajtuk. A tó vízén úszkáló vadkacsáknak fészkelő helyet nyújtanak.
Nagyszerű látvány, csodálatos érzés.







A több mint egy évszázaddal korábban történt természeti katasztrófa egyedülállót, csodát, újat  teremtett Székelyföldnek, a világ legszebb, legrejtelmesebb tavát.

Erdély szépségei, látnivalói: a maroshévízi termál vízesés

      Egyedülálló, gyönyörű természeti jelenség. 
Méltó helye lenne a világ legszebb vízesései sorában.
A város területén, a vasúti sínek közvetlen szomszédságában található, egy olyan helyen, ahol nem is számíthatunk ilyen természeti csodára.
A 26 fokos termálvíz bővízű zuhatagként 25-30 m magasból ömlik le a sziklákon, a mészkő sziklába különleges alakzatokat, barlangszerű mélyedéseket alakítva. Az üregek falán és a talaján különös szépségű csepköveket láthatunk, vöröses, sárgás,.zöldes-kékes, rozsda-színekben csillogva a kristálytiszta vízben.
A sziklákat buja növényzet borítja, a termálvízben honos mohák, liánszerű növények

E különösen szép természeti jelenség megérdemli, hogy kiemelt helyet foglaljon el a turisztikai látványosságok körében.

  Szomorú hírt kell közölnöm. Ez az egyedi természeti jelenség már nem létezik. Egy föld csuszamlás során leomlott. A fenti képeknek már csak dokumentum értékük van. :(

Békás-szoros, Székelyföldön. Ahogyan még nem láttad...madártávlatból.

 A Mária-kő egyik kiálló sziklaszirtjén hasalva, alattunk 300 m-es mélység. Mintha törpék mesebeli világa elevenedne meg szemünk előtt a sziklák tövében, oly parányinak tűnik minden innen fentről nézve.

Belátunk a "pokol torkába", ahonnan kezdődik a szoros legszűkebb része. A Békás-patak morajlik, zubogva rohan tova a sziklákon.

Gyilkostó télen

Minden évszakban varázslatosan szép a tó és titokzatos regéről mesél.
December 4-én a gyilkos nevét meghazudtolva, békés, csendes  volt a tó és környéke. Hullámzó víztükrét mozdulatlanná dermesztette a jégréteg. Sávosan barázdált, jeges felületén szürkés-zölden  tükröződött  az égbolt, a környező erdő és a sziklaóriások. A kiálló farönkök jégbefagyva meredeztek az ég felé. Jéghabjain farönköt ringatott. A mondabeli Eszter szomorú zöld szeme csillogott a jégtükrén.

Székely gyémánt

A "székely gyémánt" nem más, mint az aragonit. Orbán Balázs nevezte el így ezt a sajátos mészkő-fajtát. Valóban kincset érő ez a kristályos mészkő különleges színével, erezetével. Korábban szép dísztárgyakat faragtak, csiszoltak belőle az ügyes kezű székely mesterek.                                                                     

Románia legnagyobb aragonit lelőhelye Korond Árcsó felőli kijáratánál, a Csigadombon található (a domb elnevezését feltehetően a nagy számban itt élő Pannon csigákról kapta). A hajdani aragonitbánya 1980-tól földtani rezervátum lett, területén ma jól kiépített tanösvény található.

Az aragonit létrejöttéhez számos feltétel együttes megléte szükséges: mészkő, vulkanikus kőzetek, sótömbök és források egy helyen kell, hogy előforduljanak - ezért olyan egyedi geológiai kuriózum a korondi Csigadomb, ahol valamennyi feltétel adott. Az aragonit keletkezése tulajdonképpen a karbonátokban gazdag, sós vizű források építő munkájának köszönhető. A sziklafalakon jól megfigyelhető az aragonit kristályoknak a hajdani vízerek mentén történő kirakódása. Valódi különlegessége a helynek, hogy most is látható az aragonit kristályok képződése. Csodálatos megfigyelni a szikla tövében feltörő, ásványokban gazdag kis forrás kőzetépítő munkáját. Ha egy keveset kimerítünk a  forrás vizéből, észlelhetjük a türkizes színben csillogó, kirakódó kristályokat. Nagyszerű élmény szembesülni a természet eme alkotóerejével! 

Marosfő környékének természeti kincsei Források

    A Marosfő környékén tett barangolások, túrázások alkalmával lépten-nyomon hegyi forrásokra bukkanunk. Kristálytisztán, jéghidegen bugyognak föl a föld mélyéből, vizük általában földmélyedésben gyűlik össze. A bővebb hozamú források vízét az emberek vályukba terelik, amit a havasi legelőkön "nyaraló"  állatok itatására használnak. Van, amikor vascsövet helyeznek a feltörő víz útjába, amin át vidáman  csörgedezik elő a forrásvíz. Kellemes "zenéje" a természetnek a forrásvíz csobogása.

   Nevezetesebb források Marosfő környékén:

• A Maros folyó forrása. Két forrást tulajdonítanak a Maros eredetének. A könnyen megközelíthető, "turisztikai" Maros-forrást, ami a Marosfőt átszelő főút közelében, a Mókus vendéglő mögött bukkan fel a felszínre. A földrajzi Maros-forrást, amely a Feketerez csúcsa alatt tör fel a földből. Marosfőről három órai gyalogtúrával elérhető a mesésen szép, erdő rejtekén megbúvó forrás, melyet kis fakerítés és szentképek vesznek körül.
• Az Olt folyó forrása. Földrajzi forrása a Gyergyói-havasokhoz tartozó Sipos-kő északkeleti oldalán ered, a Kovács Péter-hágó közelében, egy kápolna mellett. Láp-forrás, egy mocsaras terület vizét összegyűjtve, egy vályún keresztül folyva csordogál tovább le a völgybe, ahol nemsokára sebes folyású patakocskává növi ki magát.
• Szemforrás. Marosfőn, a vasúthoz közel, a Meszes-patak völgyében csobogva folyik egy csövön át. Vize gyógyító hatással van különböző szembetegségekre.
• Borvízforrás. A Csík-Magosa mögött, a Csíkszentdomokosra vezető erdei út mentén található.

Marosfő környékének természeti kincsei Kövek

Szépek a szép-pataki kövek. Telkünkön a virágágyásokat díszítik.

Szép-patak a Nagyhagymás meredek sziklás oldalán ered és a völgyben az Oltba ömlik. Sebes folyású, jéghideg, kristálytiszta vizű hegyi patakocska. Nagy esőzéskor, hóolvadáskor méretes nagyságú köveket görget magával a sziklafalról és lerakja az Olt torkolatánál. Többségben hófehér mészkövek, de van köztük rózsaszínű, kékes árnyalatú, aranysárga-, szürke-, és fehér-csillámos, fekete-fehér erezetű, fekete-fehér pöttyös, pepita mintás.

Túrázásaink alkalmával mindig megcsodáltuk a szépséges köveket. Aztán jött egy ötletünk. E csodaszép tájnak egy kis darabkáját magunkkal ragadjuk. Gyűjtögetünk a kövekből és telkünkön ágyás-szegélyt készítünk belőlük, díszkőként állítjuk ki őket. A személygépkocsinkkal hat alkalommal fordultunk, több zsákkal vittünk haza. Csodálkozva bámultak a  közelben piknikező balánbányai lakók, mit keresgélünk, gyűjtögetünk a patakjuk partján. Aranyat? Kincseket? Valóban, számunkra kincseket érő köveket!! Most ott díszelegnek virágaink közt Marosfőn. Szép, kellemes élményre, a gyönyörű tájra emlékeztetnek.