Gyalogtúrák tavasszal Marosfőn

Séta a tavaszi erdőben.                           Marosfő hegyek gyűrűjében fekszik. Vadregényes fenyvesek, szellős  bükkerdők, mogyoró-, boróka- bokrok, havasi legelők borítják a dombokat, hegyeket. Élménydús sétákat tehetünk a tavaszi erdőben. A szélrózsa bármely irányába indulva, lépten-nyomon a tavasz bűvöletébe kerülünk. Árnyas, üdezöld lombsátor alatt sétálhatunk madárkoncert kíséretében. A bokrok árnyékában nyíló virágszönyegekben gyönyörködhetünk. Hóvirágos, ibolyás, kankalinos, gyermekláncfű virágaitól pompázó réten barangolhatunk.

Barangolás a forráshoz
Marosbükk a Feketerez-hegy nagyobbrészt bükkerdővel borított alsó része. Felkapaszkodva az erdőszélen felérünk az első kilátóhoz. Itt megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában. Kitárulkozik előttünk a Felcsíki-medence. Láthatjuk az országút kígyozó szalagját és fölötte a hegyoldalon  kanyargó vasutat. Enyhén hajló nyergen folytatódik útunk, majd egy erdőírtás mellett meredeken emelkedik. Felérünk a második kilátóhoz, ahonnan lebilincselő a kilátás. Innen láthtjuk a Nagyhagymás-hegység sziklás bérceit, a balánbányai zagytározó tükröző felületét. Innen már közel van a forrás, az úttól jobbra, kissé lennebb, kerítéssel körülvéve. Bő vízű, űdítően oltja szomjunkat. Hazafelé az erdőn átvágva, szép erdei úton ereszkedhetünk le Marosfőre.

Tavaszi gyalogtúra a Csík-magosa hegyen
A Csík-magosa hegy (1154 m) Marosfőt dél-nyugat irányban a legmagasabb hegykúpként határolja. A  Hargita vulkanikus hegyvonulat utolsó, legészakibb láncszeme. Sűrű fenyvesek, havasi legelők borítják. Felfelé kapaszkodva a hegyoldalon, mogyoró bokrok, lombhullatók, fenyők váltogatják egymást. Áprilisban a zöld szín ezernyi árnyalatában pompázik a táj. Kankalin szőnyeg borította tisztáson visz felfelé az útunk. Felérve a tetőre, megcsodáljuk a szemközt emelkedő Feketerez-hegy ősfenyves borította magaslatát. A távolban a Nagyhagymás sziklái fehérlenek a verőfényben.
Leereszkedünk a hegy túloldalán, ahol Csíkszentamás irányában az út melett bővízű, hűs borvíz-forrás  található. Szomjunkat oltva, megpihenve, hazaindulunk.

Erdély, Székelyföld látnivalói. A legszebb fekvésű falu: Marosfő

A fotók maguktól mesélnek...

                                       

Újévi jókívánság

Húsvéti üdvözlet

A tél szépsége Marosfőn, Székelyföldön, Erdélyben.

Téli színpompa. A mai nap gyönyörű pillanatai, barangolásunk közben.

A tél örömei Marosfőn. 2014 január 27.

Bruno, a német juhász, a Gréces vendégház hűséges házörzője. Örül a télnek, imádja a havat. Pörög, ugrik, rohan, turkál, előkaparja a botját a hasáig érő hóban.

Síelés Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn

Működik a sípálya Marosfőn!
2017 január 14.

Autóval könnyen megközelíthető, a főúttól 500 m-re található.
A tárcsás felvonó felkapaszkodik a Gréces csúcsra.
A pálya meredek szakasza egy nagy S kanyart ír le az erdőben, (gyakorlott sízőknek ajánlott) azután széles, nyílt terepen enyhén lejt tovább az aljba.( Az alsó szakasz kezdőknek is ajánlott)
A pálya hossza 1200 m.
Nyitva tartás:
-szombaton és vasárnap  de.10 órától sötétedésig
-hétköznapokon is üzembe helyezik, minimum 15 síző részvételével

Ár: 15 Ron egy fél napra

Sziporkázó hó, ragyogó napsütés.












Tárcsás felvonó.

A széles pályán szánkózni is lehet.

 Pihenő, melegedő hely.
Itt forró teát, forralt bort ihatunk, zsíros kenyeret fogyaszthatunk.
Az étkezőből nyílik a WC, a meleg vízzel üzemelő mosdó.
Az épületben síléc, síbakancs bérelhető.

A sípálya környéke.

Marosfő télen

A tél szűz-fehér szépsége Marosfőn.
Hósipkás hegyek. Sötétlő fenyvesek, hófehér havasi legelőkkel tarkítva. Sziporkázó, csilivili világ. Az égbolt mélykéken ragyog a verőfényben. A medvenyomok köddé válnak a Gréces-tető látóhatárán.
Patyolatfehér csend. Csikorog a hó a talpunk alatt.


 
Hótól roskadozó faágak. "Porcukor" hóval megszórva fehérlik a Feketerez csúcsa a messzeségben. A  Ponkbükk szabályos, lágyan hajló kúpja  aranyfényben fürdik a sötétlő égbolton. Vígan repül a szánkó a hegyoldalon. Gyerekkacaj harsan.


  
Csend honol a Gréces vendégháznál. Hófödte béke, nyugalom. A hósipkás kiskapu tárva-nyitva várja vendégeit. A hó súlyos terhe alatt roskadoznak az óriásfenyők. A zöld födémű házat fehér hótakaró borítja. A nyírfa pavilon árválkodva várja a nyári meleg zsongását.
A szent ünnepre készülődés hangulata honol az arcpirosító levegőben. Csillagfényes szilveszter közeleg.


Bíbor ragyogás. Vöröslő hótakaró. A rét mély nyomoktól szabdalt. A fehér törzsű nyírfák bíbor-pirosan világítanak. A lebukó napkorong átadja a helyét a sziporkázó csillagoknak. Mesevilág.
Lélegzetelállítóan gyönyörű a téli naplemente Marosfőn.

Valóságos téli álom. Érdemes átélni, minden porcikánkkal észlelni.

Erdély látnivalói, Székelyföld legszebb fekvésű faluja Marosfő

             Marosfő Székelyföld legszebb fekvésű üdülőfaluja.

     A Csíki- és Gyergyói-medencéket összekötő vízválasztó nyergen fekszik. Nevezetessége, hogy a Maros és az Olt folyók forrásvídéke. A Maros a Feketerez-hegy csúcsa alatt ered és északnak fordulva békésen csörgedezik a Gyergyói-medencén át. Az Olt a Feketerez-hegy északi oldalán, a Kovács Péter hágó mocsaras területén indul útjára, szilajul rohanva a Csíki-medencén keresztül. A két nevezetes folyónkat látva, akarva-akaratlan a Maros és az Olt legendája jut eszünkbe.

      Az ide látogatóknak könnyen megközelíthető. A Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal összekötő főút halad át rajta és a Brassó-Marosvásárhely vasútvonal mentén fekszik.

     Miért a legszebb fekvésű falu? Mert hegyek gyűrűjében fekszik, erdős övezet kellős-közepén. Alig lépünk ki a házból, máris mogyoró bokrok közt bóklászhatunk, fenyő- és lombhullató erdőben, vírágos réten barangolhatunk. De beszéljenek helyettünk a képek...

  

Erdély legszebb túrái a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékén

Tündérkertben jártunk...
Kis-Cohárd, Tündérkert túra

   A Kis-Cohárd égbeszökő sziklabérce fenségesen zárja a Gyilkos-tó festői környékét. Bárki által elérhető, jelzett túra ösvényen felkapaszkodhatunk rá, felejthetetlen élményt nyújtva az elénk táruló panoráma. Velünk szemben magasodik a Gyilkos-kő, lent a Gyilkos-tó zöldes színben játszó víztükre csillog. Innen átsétálhatunk a Tündérkertre.
  A Gyilkos-tó közelében levő Tündérkert nevű szikla valóban nem hazudtolja meg nevét. Mesebeli a formája, a körívesen, sávosan színes meredek szikla falával, a végigsétálható, lapos szikla peremével. Mintha tündérek kertjében járnánk, hatalmas fenyők, páfrányok, ritka, különleges növények kísérnek utunkon. A panoráma innen fentről lélegzetelállító. Elénk tárul a Békás-szoros szikla birodalma, a lentről már megcsodált szikla-óriások. Az Oltár-kő kis testvérnek tűnik az 1156 m csúcsával. És jönnek szépen sorjában: az Oltár-kő mögött a Bardócz-szikla az Őr-toronnyal, a Szurdok-kő, a Mária-kő, a Csíki-bükk. A távolban felsejlik a Csalhó masszív tömbje.
  De meséljenek helyettünk az általunk készített fényképek...

 A Kis-Cohárd szikla tövében járunk. A fölénk tornyosuló sziklafal ámulattal tölt el méreteit érzékelve.

A jelzett ösvény a sziklafal mellett kapaszkodik fel.

Felérve a fennsíkra sűrű fenyőerdőben járunk.

A kilátóról elsőre a Gyilkos-tó látványában gyönyörködhetünk. Parányinak tűnik zöldesen csillámló víztükrével, a házak apró foltoknak, az emberek hangyányinak, a Gyilkos-kő pedig óriásnak látszik.

 Panoráma a Kis-Cohárdról a tetején felállított kereszttel. Középen látható út a Vereskő-nyeregről ereszkedik le, a Csíki-bükk sziklatömbje és a Gyilkos-kő között.

A Kis-Cohárdon a keresztnél a panorámában gyönyörködünk.

A Tündérkert első kilátójánál a meredély mögött a Mária-kő magasodik. Valamikor ezt a sziklát nevezték Oltár-kőnek, egy oltárhoz hasonlító formája miatt.

A Mária-kő és a Csíki-bükk között látható kis tisztás a Cifra-nyereg, innen indul az ösvény, amelyen feljuthatunk a Mária-kő kilátóihoz.

Panoráma az Oltár-kővel, a valamikori Mária-kőnek nevezett magányosan tornyosuló szikla. (Formájában  valaha a Szűz Máriát a kisdeddel vélték felfedezni.) Mögötte a Bardócz-szikla látható, a háttérben pedig a Munticsel-hegy magasodik.

Panoráma a Tündérkertről a Békás-szorosba vezető úttal, amint eltűnik a sziklák tövében.

Örömmel fedeztük fel a sziklák tetején ezt a növény ritkaságot, a boldog asszony papucsát. Az egyik legcsodálatosabb vadon élő orchideánk, fokozottan veszélyeztetett faj. Egyszer csak ott virított előttünk sárga-lila szépségével.

Szerencsénk volt látni még egy pompás virág csodát, a magyar nőszirmot. Ritka, védett növény.






   Utunk során kedves túrázókkal ismerkedtünk meg, akik szintén szerelmesei e tájnak. Tőlük tudtuk meg, hogy májusban is érdemes ellátogatni ide, amikor virágba borul a sziklafal, a szikla repedések teli vannak virágzó írisszel.
  Hát ugye igaz, hogy  "tündérkert" valójában a Tündérkert-szikla?  

Erdély legszebb túrái: Egyes-kő, Öcsém-tető

Orbán Balázs nyomában

"Ugy a Tarkő, mint a vele testvér Nagy-Hagymás oly függőleges meredek sziklahalmaz, melyet ember, de még zerge sem tudna megmászni; e szerint csak az őket egybekötő Kurmaturán lehet hozzájok férkőzni. A Balán között beszakadó és a Tarkőből felfakadó Kovácspatakán haladánk...

Már a Tarkő északi szöge az Öcsém-tetej aljába juték 3 órai mászás után s im felötlött azon veres erekkel tarkázott roppant crinoiden mészkő kőzetü sziklagúla, melyet a Tarkőtől egy alólról fel sem ötlő folyosó vagy bemetszés választ el, a melynek aljában roppant kőomlásoknak és örökösen csörömpölő kőzuhanyoknak több száz láb magas halmaza hever, mit vihar vésőjével kifeszegetett s leeregetett onnan a századok ős szelleme. Alatta a Vigyázó, egy torony alaku, másik sziklatömeg tünt fel, honnan régi időben az ellent kémlelték. Minden lépten meglepő, elragadó alakzatok, csudaszerü képződések, a természetnek szeszélyesen nagyszerü művei ragadják meg a vizsgáló figyelmét." ( Obán Balázs)

   A csudaszerű, elragadó alakzatok napjainkban is magukkal ragadják a szemlélődőt. Talán csak a roppant kőomlások, a nép által  "Ördög malmoknak" nevezett kőzuhatagok kövei sokasodtak meg, állandóan őrlődve az évszázadok során.

   Az Öcsém-tetőről csodálatos panoráma tárul elénk. Hegy-hátak sorakoznak egymás után ameddig a szem ellát. Előttünk a Felcsíki-medence falvainak fűzére tűnik fel a messzeségben. Nagyszerű élmény felfedezni az ismerős csúcsokat, a Hargitát, a Nagyhagymást, a Fekete-rezet.

"Már a Kurmatura oromszélére értünk, s csakhamar annak gyönyörü fenyves erdeibe hatoltunk be, hol fejsze s ember romboló keze által alig érintett sürüségeken küzdöttük át magunkat. Még jó félórát kellett őserdők nagyszerü magányában haladni, mig az addig erdőrejtette Egyeskőnek aljához értünk.Ennél meglepőbb, nagyobbszerü sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, mig lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek. Sőt tulajdonképpen nem is egy szikla, hanem öt külön álló, egymástól gyönyörü sziklafolyosók által elválasztott sziklahegyből van egybe alkotva, melyek a legfinomabb jura mészkő-anyaguak levén, márványszerüleg fehérlenek és fénylenek." (Orbán Balázs)

  A fehérlő sziklatorony ma is lenyűgöző szirttömeg, különös szikla-fogazatával. Csupán az "idő foga" koptatta, csiszolta, alakította a mostani formájára. Vajon Orbán Balázs hogyan írná le a jelenlegi alakját, mennyit változott az évtizedek során?

   Orbán Balázs oly hitelesen írja le a túra útvonalát az 1800 -as években, hogy akár a nyomában lépkedve bejárhatnánk az útvonalat. Ő akkor járatlan sziklaösvényeken kapaszkodva, áthatolhatatlan erdőn átgázolva ért fel az Egyes-kő szikla tömbjéhez. Napjainkban jól járható, jelzett turista ösvényen érünk el ugyanoda.

Erdélyi látnivaló, marosfői érdekesség:a Gréces-hegy

A Gréces-hegy vendégházunk névadója. Több érdekesség szólt amellett, amiért a Gréces nevet választottuk.
     A Gréces 1121 méter magas csúcsa Marosfő délkeleti részét határolja. Leginkább mészkő alkotja. A hegy legendás titkot rejteget, ami még feltárásra vár. A néphit szerint a mélye búvópatakokat rejteget, amelyek a 6-8 km-el odébb található, Csíkszenttamás határában levő Feneketlen-tó vizét táplálják. A feltevés hátterében az áll, hogy a tóban bővízű hévíz fakad fel. A tó és a belőle eredő patak télen, a legnagyobb hidegben sem fagy be és a vízparti dús növényzet egész évben üdén zöldell.
    Gyönyörű panoráma nyílik a Gréces nyergéről, a Csíki- és a Gyergyói-medence irányába. Szép időben ellátni dél irányába a Tusnádi-hegyekig, északra a Kelemen-havasokig, keletre a Nagyhagymás sziklás bércéig és nyugatra a Hargita hegyláncáig (Madarasi-, Rákosi-, Csicsói-Hargita).
     Innen láthatjuk egész Marosfőt teljes szépségében, a háttérben a Maros forrását rejtő 1538 m magas Feketerez hegyet, sőtétlő ősrengetegével.
    Történelmi esemény színhelye is a Gréces. 1707-ben a gyergyói székelyek hősi csatát vívtak a nyergen Rabutin osztrák tábornok seregével. A székelyek még a kezdetektől részt vettek a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc mozgalomban. A gyergyóiak a mozgalom leverése után is a végsőkig kitartottak. Ellenállásuk megtorlására érkezett az osztrák sereg. Both András, Sólyom Tamás, Elekes András (volt kuruc királybíró) vezetésével a gyergyóiak két napig hősiesen ellenálltak a túlerővel szemben, de végül bekerítették és lemészárolták őket. Utána lerombolták a gyergyói falvakat.(Gyergyóújfalu határában emlékoszlop idézi fel az eseményeket) A harc színhelyét nem jelzi semmi, csak a nép emlékezetében él mai napig kitörölhetetlenül. Tavasszal gyönyörű virágmező nyílik ezen a helyen. Csak a milliónyi hóvirág, májvirág állít méltó emléket a hősöknek.
     Érdekes még tudni, hogy itt a Gréces-hegyen haladt át a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencét. Dr. Hankó Vilmos, az 1895-ben kiadott könyvében így írja le: " Csík-Szent-Domokosról kiindulva a Nagy-Lok-patak, majd a Sárosút-patak kies völgyébe, s innen az Olt és a Maros vízválasztójára: a Fel-Csíkot Gyergyótól elválasztó Geréczesre érünk." Ez időtájt még Marosfő, mint helyiség nem létezett. Még most is használható a régi út, a szenttamási gazdák itt közlekednek a szénásszekereikkel.
Nagyszerű élménnyekkel teli és sok látnivalóval kecsegtető, egész napos szekeres kirándulást tehetünk a régi úton haladva, megtekintve a csíkszenttamási Csonka-tornyot, a közelben levő Feneketlen-tavat. De megmártózhatunk a Szent-Anna népfürdő kellemes gyógyvizében is.
Utólagos bejegyzés-:a régi útat 2012-ben felújították, most már autóval is járható.
                                 -2013-ban új, korszerű, tárcsás felvonóval ellátott sípálya (1200 m hosszú) épült a Gréces hegyen.
                                 -2013 április-ban egy geoládát rejtettünk el a Gréces-hegycsúcs közelében (az érdeklődők részletes leírást találhatnak a "geoláda Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn, Gréces-tetőn" bejegyzésünkben).