őszi levelekmarosfői őszzúzmaraősz a Feketerezenzúzmarás nyírfaősz a Gyilkos tónálzúzmarás fűszálakGréces ősszelzúzmarás csipkebogyóMarosfőpárás Marosfőzúzmarás fenyő
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Erdély. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Erdély. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. március 4., szombat

Gyalogtúrák tavasszal Marosfőn

Séta a tavaszi erdőben.                           Marosfő hegyek gyűrűjében fekszik. Vadregényes fenyvesek, szellős  bükkerdők, mogyoró-, boróka- bokrok, havasi legelők borítják a dombokat, hegyeket. Élménydús sétákat tehetünk a tavaszi erdőben. A szélrózsa bármely irányába indulva, lépten-nyomon a tavasz bűvöletébe kerülünk. Árnyas, üdezöld lombsátor alatt sétálhatunk madárkoncert kíséretében. A bokrok árnyékában nyíló virágszönyegekben gyönyörködhetünk. Hóvirágos, ibolyás, kankalinos, gyermekláncfű virágaitól pompázó réten barangolhatunk.

Barangolás a forráshoz
Marosbükk a Feketerez-hegy nagyobbrészt bükkerdővel borított alsó része. Felkapaszkodva az erdőszélen felérünk az első kilátóhoz. Itt megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában. Kitárulkozik előttünk a Felcsíki-medence. Láthatjuk az országút kígyozó szalagját és fölötte a hegyoldalon  kanyargó vasutat. Enyhén hajló nyergen folytatódik útunk, majd egy erdőírtás mellett meredeken emelkedik. Felérünk a második kilátóhoz, ahonnan lebilincselő a kilátás. Innen láthtjuk a Nagyhagymás-hegység sziklás bérceit, a balánbányai zagytározó tükröző felületét. Innen már közel van a forrás, az úttól jobbra, kissé lennebb, kerítéssel körülvéve. Bő vízű, űdítően oltja szomjunkat. Hazafelé az erdőn átvágva, szép erdei úton ereszkedhetünk le Marosfőre.

Tavaszi gyalogtúra a Csík-magosa hegyen
A Csík-magosa hegy (1154 m) Marosfőt dél-nyugat irányban a legmagasabb hegykúpként határolja. A  Hargita vulkanikus hegyvonulat utolsó, legészakibb láncszeme. Sűrű fenyvesek, havasi legelők borítják. Felfelé kapaszkodva a hegyoldalon, mogyoró bokrok, lombhullatók, fenyők váltogatják egymást. Áprilisban a zöld szín ezernyi árnyalatában pompázik a táj. Kankalin szőnyeg borította tisztáson visz felfelé az útunk. Felérve a tetőre, megcsodáljuk a szemközt emelkedő Feketerez-hegy ősfenyves borította magaslatát. A távolban a Nagyhagymás sziklái fehérlenek a verőfényben.
Leereszkedünk a hegy túloldalán, ahol Csíkszentamás irányában az út melett bővízű, hűs borvíz-forrás  található. Szomjunkat oltva, megpihenve, hazaindulunk.

Erdély, Székelyföld látnivalói. A legszebb fekvésű falu: Marosfő

A fotók maguktól mesélnek...



                                       


















2020. december 31., csütörtök

2019. december 17., kedd

2019. december 16., hétfő

A tél örömei Marosfőn. 2014 január 27.

Bruno, a német juhász, a Gréces vendégház hűséges házörzője. Örül a télnek, imádja a havat. Pörög, ugrik, rohan, turkál, előkaparja a botját a hasáig érő hóban.





2019. december 1., vasárnap

Síelés Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn

Működik a sípálya Marosfőn!
2017 január 14.

Autóval könnyen megközelíthető, a főúttól 500 m-re található.
A tárcsás felvonó felkapaszkodik a Gréces csúcsra.
A pálya meredek szakasza egy nagy S kanyart ír le az erdőben, (gyakorlott sízőknek ajánlott) azután széles, nyílt terepen enyhén lejt tovább az aljba.( Az alsó szakasz kezdőknek is ajánlott)
A pálya hossza 1200 m.
Nyitva tartás:
-szombaton és vasárnap  de.10 órától sötétedésig
-hétköznapokon is üzembe helyezik, minimum 15 síző részvételével

Ár: 15 Ron egy fél napra


Sziporkázó hó, ragyogó napsütés.












Tárcsás felvonó.











A széles pályán szánkózni is lehet.











 Pihenő, melegedő hely.
Itt forró teát, forralt bort ihatunk, zsíros kenyeret fogyaszthatunk.
Az étkezőből nyílik a WC, a meleg vízzel üzemelő mosdó.
Az épületben síléc, síbakancs bérelhető.






A sípálya környéke.


Marosfő télen

A tél szűz-fehér szépsége Marosfőn.
Hósipkás hegyek. Sötétlő fenyvesek, hófehér havasi legelőkkel tarkítva. Sziporkázó, csilivili világ. Az égbolt mélykéken ragyog a verőfényben. A medvenyomok köddé válnak a Gréces-tető látóhatárán.
Patyolatfehér csend. Csikorog a hó a talpunk alatt.


 
Hótól roskadozó faágak. "Porcukor" hóval megszórva fehérlik a Feketerez csúcsa a messzeségben. A  Ponkbükk szabályos, lágyan hajló kúpja  aranyfényben fürdik a sötétlő égbolton. Vígan repül a szánkó a hegyoldalon. Gyerekkacaj harsan.


  
Csend honol a Gréces vendégháznál. Hófödte béke, nyugalom. A hósipkás kiskapu tárva-nyitva várja vendégeit. A hó súlyos terhe alatt roskadoznak az óriásfenyők. A zöld födémű házat fehér hótakaró borítja. A nyírfa pavilon árválkodva várja a nyári meleg zsongását.
A szent ünnepre készülődés hangulata honol az arcpirosító levegőben. Csillagfényes szilveszter közeleg.


Bíbor ragyogás. Vöröslő hótakaró. A rét mély nyomoktól szabdalt. A fehér törzsű nyírfák bíbor-pirosan világítanak. A lebukó napkorong átadja a helyét a sziporkázó csillagoknak. Mesevilág.
Lélegzetelállítóan gyönyörű a téli naplemente Marosfőn.









Valóságos téli álom. Érdemes átélni, minden porcikánkkal észlelni.

2017. május 29., hétfő

Erdély látnivalói, Székelyföld legszebb fekvésű faluja Marosfő

             Marosfő Székelyföld legszebb fekvésű üdülőfaluja.
     A Csíki- és Gyergyói-medencéket összekötő vízválasztó nyergen fekszik. Nevezetessége, hogy a Maros és az Olt folyók forrásvídéke. A Maros a Feketerez-hegy csúcsa alatt ered és északnak fordulva békésen csörgedezik a Gyergyói-medencén át. Az Olt a Feketerez-hegy északi oldalán, a Kovács Péter hágó mocsaras területén indul útjára, szilajul rohanva a Csíki-medencén keresztül. A két nevezetes folyónkat látva, akarva-akaratlan a Maros és az Olt legendája jut eszünkbe.
      Az ide látogatóknak könnyen megközelíthető. A Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal összekötő főút halad át rajta és a Brassó-Marosvásárhely vasútvonal mentén fekszik.
     Miért a legszebb fekvésű falu? Mert hegyek gyűrűjében fekszik, erdős övezet kellős-közepén. Alig lépünk ki a házból, máris mogyoró bokrok közt bóklászhatunk, fenyő- és lombhullató erdőben, vírágos réten barangolhatunk. De beszéljenek helyettünk a képek...
  








2017. május 28., vasárnap

Gyilkos-tó, Békás szoros fentről nézve


Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
A húsvéti szabadnapok alkalmából döntöttünk úgy, hogy újra ellátogatunk a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékére. Ezennel felülről szerettük volna szemrevételezni a szoros környékét,  magunk mögött hagyva a szoros autóforgalmát, bazárait. Választásunk egy könnyebb (húsvéti-bárány-lakoma utáni) útvonalra esett. Ugyanis sziklamászás nélkül is megúszhatjuk, ha fentről szeretnénk bepillantást nyerni a Békás-szorosba. A Mária-kőre felkapaszkodhatunk egy kis ösvényen a bozótos erdőn keresztül.  Szép kilátás nyílik a Mária-kő szikláiról a Békás-szoros egy részére, a Pokol-torkában kígyózó műútra a játékautóknak tűnő autókkal, a Kis-Békás patakra, az Oltárkőre stb... Ragyogó tiszta napsütéses, kellemes tavaszi időnk volt, amit élvezhettünk is, amint kikeveredtünk a szoros árnyékos szorításából, ahol még jégcsap- és hómaradványra is bukkantunk elvétve.
A Gyilkos-tó központjából (967 m) kiinduló sárga háromszög jelzést követve kényelmesen bandukoltunk egy szekérúton, egyre távolodva a szoros autózajától és a miccs (grillen sütött specialitás) illatától (az utóbbi, bevallom, már induláskor is csábító volt).


Kis-Békás tanyavilág
Kis-Békás tanyavilág
Hamarosan az útunk jobb oldalán kinyílt előttünk a tér: a Kis-Békás-patak mentén a Kis-Békás tanyavilág házai a háttérben hegycsúcsokkal, a Kis-Szurdok-kő szikláival. Ahogy haladtunk tovább, megkerülve a Csíki-Bükk szikláit, újabb és újabb részletei jelentek meg e mesés tájnak. Tovább kanyarodva hamarosan elértünk a Cifra-nyeregbe (1002 m), ahol már előttünk tornyosultak a Mária-kő sziklái. A jelzésünk sajnos nem vitt fel minket a Mária-kő kilátóihoz, így kisebb tájékozódás után megtaláltuk a kis ösvényt, amely bevezetett minket a köves, bozótos erdőbe. Az illatos farkasboroszlán - engem leginkább a jácint illatára emlékeztetett - már kezdett elvirágozni, az erdő alját helyenként szőnyegként borította a kékberek. Kidőlt fákon másztunk át, kövek közt kapaszkodtunk egyre feljebb, míg egy alkalmas helyen egy kis kitérő vezetett ki minket a Mária-kő Délkeleti-fal kilátójához (1060 m).

Mária-kő Déli fal
Mária-kő Déli-fal kilátója

Azonnal megszűnt a fáradtságérzetünk, a kilátás kárpótolt minden fáradtságot. Alattunk a Kis-Békás kanyargott, házakkal itt-ott, a Kis-Szurdok-kő sziklái kiemelkedtek a tájból. Hosszasan nézelődtünk, kattogott a fényképezőgép, és közben beazonosítottuk a hegyeket, sziklákat.   
Ösvényünk innen már ereszkedett, a sűrű erdőn át, és hamarosan elértük az Északkeleti-fal kilátóját (1048 m).


Mária-kő Észak-Keleti fal
Hason fekve a szikla peremén
Az erdőből kibukkanva több száz méteres szikla tetején találtuk magunkat. Hason csúszva kimerészkedtünk a szikla pereméig. Lélegzetelállító volt a látvány, a magasság - azaz mélység. Alattunk a Kis-Békás-patak zubogott, amint épp beletorkollott a Békás-patakba. Előttünk tornyosultak a Békás-szoros sziklái, többek közt balra az Oltárkő, tetején a kereszttel. Beláttunk a Pokol-torkába, ahol alattunk a műúton parányi autók kanyarogtak, a bazársorhoz aprócska pontokként zarándokoltak az emberek. Fölöttük meg hatalmas óriások: a Békás-szoros sziklái hatalmasodtak. A látvány újra és újra kicsalogatott, óvatosan, hason csúszva a szikla pereméig.


Műút a Békás-szorosban
Műút a Békás-szorosban
Kis-Békás
Kis-Békás
Pokol-torka
Pokol-torka

Hazafele, leereszkedve a Mária-kőről, visszatérve a sárga jelzéshez, immár lentről csodálhattuk meg a Mária-kő Nyugati-fal szikláját. Utunk közvetlenül alatta vezetett. A magasság alulról nézve is lenyűgöző. Tovább ereszkedve, kissé magunk mögött hagyva a fehér sziklaóriásokat érkeztünk vissza a civilizációba, immár a Békás-szorosba (850 m).
A lemenő nap sugarában fürödve a Gyilkos-tó partján úgy éreztük, hogy megérdemeljük a helyben sütött miccset kenyérrel és mustárral, hozzá egy pohár sörrel. Próbáljátok ki, sokkal jobb ízű egy túra után!


További képek:
Békás- szoros, Gyilkos- tó túra

2017. május 20., szombat

Erdélyi látnivaló, marosfői érdekesség:a Gréces-hegy

A Gréces-hegy vendégházunk névadója. Több érdekesség szólt amellett, amiért a Gréces nevet választottuk.
     A Gréces 1121 méter magas csúcsa Marosfő délkeleti részét határolja. Leginkább mészkő alkotja. A hegy legendás titkot rejteget, ami még feltárásra vár. A néphit szerint a mélye búvópatakokat rejteget, amelyek a 6-8 km-el odébb található, Csíkszenttamás határában levő Feneketlen-tó vizét táplálják. A feltevés hátterében az áll, hogy a tóban bővízű hévíz fakad fel. A tó és a belőle eredő patak télen, a legnagyobb hidegben sem fagy be és a vízparti dús növényzet egész évben üdén zöldell.
    Gyönyörű panoráma nyílik a Gréces nyergéről, a Csíki- és a Gyergyói-medence irányába. Szép időben ellátni dél irányába a Tusnádi-hegyekig, északra a Kelemen-havasokig, keletre a Nagyhagymás sziklás bércéig és nyugatra a Hargita hegyláncáig (Madarasi-, Rákosi-, Csicsói-Hargita).
     Innen láthatjuk egész Marosfőt teljes szépségében, a háttérben a Maros forrását rejtő 1538 m magas Feketerez hegyet, sőtétlő ősrengetegével.
    Történelmi esemény színhelye is a Gréces. 1707-ben a gyergyói székelyek hősi csatát vívtak a nyergen Rabutin osztrák tábornok seregével. A székelyek még a kezdetektől részt vettek a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc mozgalomban. A gyergyóiak a mozgalom leverése után is a végsőkig kitartottak. Ellenállásuk megtorlására érkezett az osztrák sereg. Both András, Sólyom Tamás, Elekes András (volt kuruc királybíró) vezetésével a gyergyóiak két napig hősiesen ellenálltak a túlerővel szemben, de végül bekerítették és lemészárolták őket. Utána lerombolták a gyergyói falvakat.(Gyergyóújfalu határában emlékoszlop idézi fel az eseményeket) A harc színhelyét nem jelzi semmi, csak a nép emlékezetében él mai napig kitörölhetetlenül. Tavasszal gyönyörű virágmező nyílik ezen a helyen. Csak a milliónyi hóvirág, májvirág állít méltó emléket a hősöknek.
     Érdekes még tudni, hogy itt a Gréces-hegyen haladt át a régi út, ami összekötötte a Csíki- és a Gyergyói-medencét. Dr. Hankó Vilmos, az 1895-ben kiadott könyvében így írja le: " Csík-Szent-Domokosról kiindulva a Nagy-Lok-patak, majd a Sárosút-patak kies völgyébe, s innen az Olt és a Maros vízválasztójára: a Fel-Csíkot Gyergyótól elválasztó Geréczesre érünk." Ez időtájt még Marosfő, mint helyiség nem létezett. Még most is használható a régi út, a szenttamási gazdák itt közlekednek a szénásszekereikkel.
Nagyszerű élménnyekkel teli és sok látnivalóval kecsegtető, egész napos szekeres kirándulást tehetünk a régi úton haladva, megtekintve a csíkszenttamási Csonka-tornyot, a közelben levő Feneketlen-tavat. De megmártózhatunk a Szent-Anna népfürdő kellemes gyógyvizében is.
Utólagos bejegyzés-:a régi útat 2012-ben felújították, most már autóval is járható.
                                 -2013-ban új, korszerű, tárcsás felvonóval ellátott sípálya (1200 m hosszú) épült a Gréces hegyen.
                                 -2013 április-ban egy geoládát rejtettünk el a Gréces-hegycsúcs közelében (az érdeklődők részletes leírást találhatnak a "geoláda Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn, Gréces-tetőn" bejegyzésünkben).







 







2017. március 1., szerda