Gyilkos-tó, Békás szoros fentről nézve



Gyilkos-tó

A húsvéti szabadnapok alkalmából döntöttünk úgy, hogy újra ellátogatunk a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékére. Ezennel felülről szerettük volna szemrevételezni a szoros környékét,  magunk mögött hagyva a szoros autóforgalmát, bazárait. Választásunk egy könnyebb (húsvéti-bárány-lakoma utáni) útvonalra esett. Ugyanis sziklamászás nélkül is megúszhatjuk, ha fentről szeretnénk bepillantást nyerni a Békás-szorosba. A Mária-kőre felkapaszkodhatunk egy kis ösvényen a bozótos erdőn keresztül.  Szép kilátás nyílik a Mária-kő szikláiról a Békás-szoros egy részére, a Pokol-torkában kígyózó műútra a játékautóknak tűnő autókkal, a Kis-Békás patakra, az Oltárkőre stb... Ragyogó tiszta napsütéses, kellemes tavaszi időnk volt, amit élvezhettünk is, amint kikeveredtünk a szoros árnyékos szorításából, ahol még jégcsap- és hómaradványra is bukkantunk elvétve.
A Gyilkos-tó központjából (967 m) kiinduló sárga háromszög jelzést követve kényelmesen bandukoltunk egy szekérúton, egyre távolodva a szoros autózajától és a miccs (grillen sütött specialitás) illatától (az utóbbi, bevallom, már induláskor is csábító volt).

Kis-Békás tanyavilág

Hamarosan az útunk jobb oldalán kinyílt előttünk a tér: a Kis-Békás-patak mentén a Kis-Békás tanyavilág házai a háttérben hegycsúcsokkal, a Kis-Szurdok-kő szikláival. Ahogy haladtunk tovább, megkerülve a Csíki-Bükk szikláit, újabb és újabb részletei jelentek meg e mesés tájnak. Tovább kanyarodva hamarosan elértünk a Cifra-nyeregbe (1002 m), ahol már előttünk tornyosultak a Mária-kő sziklái. A jelzésünk sajnos nem vitt fel minket a Mária-kő kilátóihoz, így kisebb tájékozódás után megtaláltuk a kis ösvényt, amely bevezetett minket a köves, bozótos erdőbe. Az illatos farkasboroszlán - engem leginkább a jácint illatára emlékeztetett - már kezdett elvirágozni, az erdő alját helyenként szőnyegként borította a kékberek. Kidőlt fákon másztunk át, kövek közt kapaszkodtunk egyre feljebb, míg egy alkalmas helyen egy kis kitérő vezetett ki minket a Mária-kő Délkeleti-fal kilátójához (1060 m).



Mária-kő Déli-fal kilátója



Azonnal megszűnt a fáradtságérzetünk, a kilátás kárpótolt minden fáradtságot. Alattunk a Kis-Békás kanyargott, házakkal itt-ott, a Kis-Szurdok-kő sziklái kiemelkedtek a tájból. Hosszasan nézelődtünk, kattogott a fényképezőgép, és közben beazonosítottuk a hegyeket, sziklákat.   

Ösvényünk innen már ereszkedett, a sűrű erdőn át, és hamarosan elértük az Északkeleti-fal kilátóját (1048 m).


Hason fekve a szikla peremén

Az erdőből kibukkanva több száz méteres szikla tetején találtuk magunkat. Hason csúszva kimerészkedtünk a szikla pereméig. Lélegzetelállító volt a látvány, a magasság - azaz mélység. Alattunk a Kis-Békás-patak zubogott, amint épp beletorkollott a Békás-patakba. Előttünk tornyosultak a Békás-szoros sziklái, többek közt balra az Oltárkő, tetején a kereszttel. Beláttunk a Pokol-torkába, ahol alattunk a műúton parányi autók kanyarogtak, a bazársorhoz aprócska pontokként zarándokoltak az emberek. Fölöttük meg hatalmas óriások: a Békás-szoros sziklái hatalmasodtak. A látvány újra és újra kicsalogatott, óvatosan, hason csúszva a szikla pereméig.

Műút a Békás-szorosban

Kis-Békás

Pokol-torka

Hazafele, leereszkedve a Mária-kőről, visszatérve a sárga jelzéshez, immár lentről csodálhattuk meg a Mária-kő Nyugati-fal szikláját. Utunk közvetlenül alatta vezetett. A magasság alulról nézve is lenyűgöző. Tovább ereszkedve, kissé magunk mögött hagyva a fehér sziklaóriásokat érkeztünk vissza a civilizációba, immár a Békás-szorosba (850 m).
A lemenő nap sugarában fürödve a Gyilkos-tó partján úgy éreztük, hogy megérdemeljük a helyben sütött miccset kenyérrel és mustárral, hozzá egy pohár sörrel. Próbáljátok ki, sokkal jobb ízű egy túra után!


További képek:

Békás- szoros, Gyilkos- tó túra

Erdély legszebb túrái a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékén

Tündérkertben jártunk...
Kis-Cohárd, Tündérkert túra

   A Kis-Cohárd égbeszökő sziklabérce fenségesen zárja a Gyilkos-tó festői környékét. Bárki által elérhető, jelzett túra ösvényen felkapaszkodhatunk rá, felejthetetlen élményt nyújtva az elénk táruló panoráma. Velünk szemben magasodik a Gyilkos-kő, lent a Gyilkos-tó zöldes színben játszó víztükre csillog. Innen átsétálhatunk a Tündérkertre.
  A Gyilkos-tó közelében levő Tündérkert nevű szikla valóban nem hazudtolja meg nevét. Mesebeli a formája, a körívesen, sávosan színes meredek szikla falával, a végigsétálható, lapos szikla peremével. Mintha tündérek kertjében járnánk, hatalmas fenyők, páfrányok, ritka, különleges növények kísérnek utunkon. A panoráma innen fentről lélegzetelállító. Elénk tárul a Békás-szoros szikla birodalma, a lentről már megcsodált szikla-óriások. Az Oltár-kő kis testvérnek tűnik az 1156 m csúcsával. És jönnek szépen sorjában: az Oltár-kő mögött a Bardócz-szikla az Őr-toronnyal, a Szurdok-kő, a Mária-kő, a Csíki-bükk. A távolban felsejlik a Csalhó masszív tömbje.
  De meséljenek helyettünk az általunk készített fényképek...

 A Kis-Cohárd szikla tövében járunk. A fölénk tornyosuló sziklafal ámulattal tölt el méreteit érzékelve.

A jelzett ösvény a sziklafal mellett kapaszkodik fel.

Felérve a fennsíkra sűrű fenyőerdőben járunk.

A kilátóról elsőre a Gyilkos-tó látványában gyönyörködhetünk. Parányinak tűnik zöldesen csillámló víztükrével, a házak apró foltoknak, az emberek hangyányinak, a Gyilkos-kő pedig óriásnak látszik.

 Panoráma a Kis-Cohárdról a tetején felállított kereszttel. Középen látható út a Vereskő-nyeregről ereszkedik le, a Csíki-bükk sziklatömbje és a Gyilkos-kő között.

A Kis-Cohárdon a keresztnél a panorámában gyönyörködünk.

A Tündérkert első kilátójánál a meredély mögött a Mária-kő magasodik. Valamikor ezt a sziklát nevezték Oltár-kőnek, egy oltárhoz hasonlító formája miatt.

A Mária-kő és a Csíki-bükk között látható kis tisztás a Cifra-nyereg, innen indul az ösvény, amelyen feljuthatunk a Mária-kő kilátóihoz.

Panoráma az Oltár-kővel, a valamikori Mária-kőnek nevezett magányosan tornyosuló szikla. (Formájában  valaha a Szűz Máriát a kisdeddel vélték felfedezni.) Mögötte a Bardócz-szikla látható, a háttérben pedig a Munticsel-hegy magasodik.

Panoráma a Tündérkertről a Békás-szorosba vezető úttal, amint eltűnik a sziklák tövében.

Örömmel fedeztük fel a sziklák tetején ezt a növény ritkaságot, a boldog asszony papucsát. Az egyik legcsodálatosabb vadon élő orchideánk, fokozottan veszélyeztetett faj. Egyszer csak ott virított előttünk sárga-lila szépségével.

Szerencsénk volt látni még egy pompás virág csodát, a magyar nőszirmot. Ritka, védett növény.






   Utunk során kedves túrázókkal ismerkedtünk meg, akik szintén szerelmesei e tájnak. Tőlük tudtuk meg, hogy májusban is érdemes ellátogatni ide, amikor virágba borul a sziklafal, a szikla repedések teli vannak virágzó írisszel.
  Hát ugye igaz, hogy  "tündérkert" valójában a Tündérkert-szikla?  

Erdély legszebb tájai: Szent Anna-tó

   Igazi természeti ritkaság, délkelet Európa egyetlen krátertava. Ez a csoda itt található Székelyföldön a Csomád-hegységben, Marosfőtől autóval  kb. 80 km távolságra.                            
  Ősszel talán a legcsodálatosabb...

Erdély legszebb tájai: Gyilkos-tó

" A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki felső Olaszország és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállani. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben"
                                                                                                        Orbán Balázs, 1864

  150 év múltával, 2014 nyarán sétáljuk körül a tavat. A nagy székely történetíró szavai még ma is élethűek, a táj varázsa változatlanul bámulattal tölt el.

A tó alig 177 éve keletkezett egy földcsuszamlás következtében. Világviszonylatban egyedülálló a tó különös szépsége. A nevének "gyilkos" volta, vagy  talán a víztükréből kiálló, bizarr látványt nyújtó fenyő-csonkok az oka,  hogy önkéntelenül megborzongunk láttára.
Gyönyörűen mesés, rejtelmes és hátborzongató.

 A csodálatot fokozza a tó körüli táj megkapó szépsége. Sziklaóriások őrködnek fölötte. A Gyilkos-csúcs, amelynek  talán nevét is köszönheti. 1837-ben a hegy  esőzések következtében megcsúszott és eltorlaszolta a patak medrét, létrehozva a tavat.
A Kis-Cohárd  szikla tömbje a tó fölé magasodva uralja a tájat.

 A hátborzongató gyönyörűséghez a buja növényzet látványa is hozzájárul.
Élet és elmúlás. E kettős képzet kísér utunk során. A vízben korhadó fenyők látványa lehangol, az elmúlásra emlékeztet, a buján zöldellő, virágzó növényzet lelkesít, a megújulást jelképezi.








                 Tükrözés
A tó vízébe pillantva újabb csoda történik. Sejtelmes zölden csillogó felületén a környező világ fejre állított képe tükröződik. A hófehér sziklák, a méregzöld fenyves, a tóparti házak, az ég azúr kékje, a felhők mind láthatóak rezzenő tükrén. Szelíd zöld fényében mintha a mondabeli lány szeme tekintene vissza ránk.

Kert a tó közepén.
A természet újjászületésének szimbólumával találkozunk a tó vízében.
Az elmúlást jelképező, korhadó farönkökön újjáéled a növényzet. Fenyőcsemeték, cserjék nőnek, fű zöldell rajtuk. A tó vízén úszkáló vadkacsáknak fészkelő helyet nyújtanak.
Nagyszerű látvány, csodálatos érzés.







A több mint egy évszázaddal korábban történt természeti katasztrófa egyedülállót, csodát, újat  teremtett Székelyföldnek, a világ legszebb, legrejtelmesebb tavát.