Gyalogtúrák tavasszal Marosfőn

Séta a tavaszi erdőben.                           Marosfő hegyek gyűrűjében fekszik. Vadregényes fenyvesek, szellős  bükkerdők, mogyoró-, boróka- bokrok, havasi legelők borítják a dombokat, hegyeket. Élménydús sétákat tehetünk a tavaszi erdőben. A szélrózsa bármely irányába indulva, lépten-nyomon a tavasz bűvöletébe kerülünk. Árnyas, üdezöld lombsátor alatt sétálhatunk madárkoncert kíséretében. A bokrok árnyékában nyíló virágszönyegekben gyönyörködhetünk. Hóvirágos, ibolyás, kankalinos, gyermekláncfű virágaitól pompázó réten barangolhatunk.

Barangolás a forráshoz
Marosbükk a Feketerez-hegy nagyobbrészt bükkerdővel borított alsó része. Felkapaszkodva az erdőszélen felérünk az első kilátóhoz. Itt megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában. Kitárulkozik előttünk a Felcsíki-medence. Láthatjuk az országút kígyozó szalagját és fölötte a hegyoldalon  kanyargó vasutat. Enyhén hajló nyergen folytatódik útunk, majd egy erdőírtás mellett meredeken emelkedik. Felérünk a második kilátóhoz, ahonnan lebilincselő a kilátás. Innen láthtjuk a Nagyhagymás-hegység sziklás bérceit, a balánbányai zagytározó tükröző felületét. Innen már közel van a forrás, az úttól jobbra, kissé lennebb, kerítéssel körülvéve. Bő vízű, űdítően oltja szomjunkat. Hazafelé az erdőn átvágva, szép erdei úton ereszkedhetünk le Marosfőre.

Tavaszi gyalogtúra a Csík-magosa hegyen
A Csík-magosa hegy (1154 m) Marosfőt dél-nyugat irányban a legmagasabb hegykúpként határolja. A  Hargita vulkanikus hegyvonulat utolsó, legészakibb láncszeme. Sűrű fenyvesek, havasi legelők borítják. Felfelé kapaszkodva a hegyoldalon, mogyoró bokrok, lombhullatók, fenyők váltogatják egymást. Áprilisban a zöld szín ezernyi árnyalatában pompázik a táj. Kankalin szőnyeg borította tisztáson visz felfelé az útunk. Felérve a tetőre, megcsodáljuk a szemközt emelkedő Feketerez-hegy ősfenyves borította magaslatát. A távolban a Nagyhagymás sziklái fehérlenek a verőfényben.
Leereszkedünk a hegy túloldalán, ahol Csíkszentamás irányában az út melett bővízű, hűs borvíz-forrás  található. Szomjunkat oltva, megpihenve, hazaindulunk.

Erdély, Székelyföld látnivalói. A legszebb fekvésű falu: Marosfő

A fotók maguktól mesélnek...

                                       

A tél szépsége Marosfőn, Székelyföldön, Erdélyben.

Téli színpompa. A mai nap gyönyörű pillanatai, barangolásunk közben.

A tél örömei Marosfőn. 2014 január 27.

Bruno, a német juhász, a Gréces vendégház hűséges házörzője. Örül a télnek, imádja a havat. Pörög, ugrik, rohan, turkál, előkaparja a botját a hasáig érő hóban.

Erdély látnivalói, Székelyföld legszebb fekvésű faluja Marosfő

             Marosfő Székelyföld legszebb fekvésű üdülőfaluja.

     A Csíki- és Gyergyói-medencéket összekötő vízválasztó nyergen fekszik. Nevezetessége, hogy a Maros és az Olt folyók forrásvídéke. A Maros a Feketerez-hegy csúcsa alatt ered és északnak fordulva békésen csörgedezik a Gyergyói-medencén át. Az Olt a Feketerez-hegy északi oldalán, a Kovács Péter hágó mocsaras területén indul útjára, szilajul rohanva a Csíki-medencén keresztül. A két nevezetes folyónkat látva, akarva-akaratlan a Maros és az Olt legendája jut eszünkbe.

      Az ide látogatóknak könnyen megközelíthető. A Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal összekötő főút halad át rajta és a Brassó-Marosvásárhely vasútvonal mentén fekszik.

     Miért a legszebb fekvésű falu? Mert hegyek gyűrűjében fekszik, erdős övezet kellős-közepén. Alig lépünk ki a házból, máris mogyoró bokrok közt bóklászhatunk, fenyő- és lombhullató erdőben, vírágos réten barangolhatunk. De beszéljenek helyettünk a képek...

  

Erdély legszebb túrái: Egyes-kő, Öcsém-tető

Orbán Balázs nyomában

"Ugy a Tarkő, mint a vele testvér Nagy-Hagymás oly függőleges meredek sziklahalmaz, melyet ember, de még zerge sem tudna megmászni; e szerint csak az őket egybekötő Kurmaturán lehet hozzájok férkőzni. A Balán között beszakadó és a Tarkőből felfakadó Kovácspatakán haladánk...

Már a Tarkő északi szöge az Öcsém-tetej aljába juték 3 órai mászás után s im felötlött azon veres erekkel tarkázott roppant crinoiden mészkő kőzetü sziklagúla, melyet a Tarkőtől egy alólról fel sem ötlő folyosó vagy bemetszés választ el, a melynek aljában roppant kőomlásoknak és örökösen csörömpölő kőzuhanyoknak több száz láb magas halmaza hever, mit vihar vésőjével kifeszegetett s leeregetett onnan a századok ős szelleme. Alatta a Vigyázó, egy torony alaku, másik sziklatömeg tünt fel, honnan régi időben az ellent kémlelték. Minden lépten meglepő, elragadó alakzatok, csudaszerü képződések, a természetnek szeszélyesen nagyszerü művei ragadják meg a vizsgáló figyelmét." ( Obán Balázs)

   A csudaszerű, elragadó alakzatok napjainkban is magukkal ragadják a szemlélődőt. Talán csak a roppant kőomlások, a nép által  "Ördög malmoknak" nevezett kőzuhatagok kövei sokasodtak meg, állandóan őrlődve az évszázadok során.

   Az Öcsém-tetőről csodálatos panoráma tárul elénk. Hegy-hátak sorakoznak egymás után ameddig a szem ellát. Előttünk a Felcsíki-medence falvainak fűzére tűnik fel a messzeségben. Nagyszerű élmény felfedezni az ismerős csúcsokat, a Hargitát, a Nagyhagymást, a Fekete-rezet.

"Már a Kurmatura oromszélére értünk, s csakhamar annak gyönyörü fenyves erdeibe hatoltunk be, hol fejsze s ember romboló keze által alig érintett sürüségeken küzdöttük át magunkat. Még jó félórát kellett őserdők nagyszerü magányában haladni, mig az addig erdőrejtette Egyeskőnek aljához értünk.Ennél meglepőbb, nagyobbszerü sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, mig lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek. Sőt tulajdonképpen nem is egy szikla, hanem öt külön álló, egymástól gyönyörü sziklafolyosók által elválasztott sziklahegyből van egybe alkotva, melyek a legfinomabb jura mészkő-anyaguak levén, márványszerüleg fehérlenek és fénylenek." (Orbán Balázs)

  A fehérlő sziklatorony ma is lenyűgöző szirttömeg, különös szikla-fogazatával. Csupán az "idő foga" koptatta, csiszolta, alakította a mostani formájára. Vajon Orbán Balázs hogyan írná le a jelenlegi alakját, mennyit változott az évtizedek során?

   Orbán Balázs oly hitelesen írja le a túra útvonalát az 1800 -as években, hogy akár a nyomában lépkedve bejárhatnánk az útvonalat. Ő akkor járatlan sziklaösvényeken kapaszkodva, áthatolhatatlan erdőn átgázolva ért fel az Egyes-kő szikla tömbjéhez. Napjainkban jól járható, jelzett turista ösvényen érünk el ugyanoda.

Erdély legszebb tájai: Szent Anna-tó

   Igazi természeti ritkaság, délkelet Európa egyetlen krátertava. Ez a csoda itt található Székelyföldön a Csomád-hegységben, Marosfőtől autóval  kb. 80 km távolságra.                            
  Ősszel talán a legcsodálatosabb...

Sípálya Erdélyben, Székelyföldön, Marosfőn. Újdonság a sielés kedvelőinek!

 Újdonság síelés kedvelőknek!!

2017 január 14.
Nagyon jó hír sízőknek! Mai naptól üzemel a sípálya!
A hóvastagsága kb. 30 cm.
Nyitva tartási idő:
-szombaton és vasárnap de.10 órától sötétedésig
-hétköznapokon is üzemel minimum 15 érdeklődő esetén
Ár: 2 Ron/egy alkalom
      15 Ron egy fél napra
      30 Ron egész napra

Pihenő, melegedő hely, ahol forró teát, forralt bort és zsíros kenyeret fogyaszthatunk a kényelmes étkezőben.
Az étkezőből nyílik a WC és meleg vízzel ellátott mosdó helyiség.
Az épületben sílécet és síbakancsot kölcsönözhetünk.






A sípálya tárcsás felvonóval.













Az idei téli szezon beálltával beindul Marosfőn, Székelyföld legszebb fekvésű sípályája. Újjáéled a kedvelt téli sport a hegyvídéki üdülőfaluban. A környék valamikori egyetlen sípályája a Gréces tetőn kibővül, korszerű,  tárcsás sífelvonóval szerelik fel. A sípálya pár száz méterre a főúttól könnyen megközelíthető.

A környék "legszebb fekvésű" sípályája címet méltón megérdemli, ugyanis a felvonó felvisz a Gréces tető csúcsára, ahonnan csodálatos körpanorámában gyönyörködhetünk. A sípálya legfelső pontjáról elénk tárul a Maros folyó forrását rejtő Feketerez-hegy (1538 m) sötétlő ősrengetegével. Az aljban az üdülőtelep elszórt házai látszanak.

Felérkezve a felvonóval, megpillanthatjuk a Felcsíki-medence festői panorámáját. Jó látásviszonyoknál látszanak Csíkszereda házai, a Tusnádi-hegyek, a Hargita vulkanikus hegykúpjai. Kevés az a hasonló hely, ahonnan a Csíki-medence összeségében látható.

Leereszkedve a tetőről, kb.200 m-re elérkezünk a keleti kilátóhoz, ahol a Nagyhagymás, Egyeskő, Öcsém sziklabérceiben gyönyörködhetünk.

 A tisztás, ahol a sífelvonó épül  megdöbbentően szép látványt nyújt. Meredeken kapaszkodik a hegyoldalon, sűrű erdő övezi és a táj itt is magával ragad.

A sífelelvonó egyik gigantikus oszlopa.
A svájci gyártmányú, tárcsás felvonó észak Olaszországból érkezett a székelyföldi hegyi falucskába.

A sípálya méretei:
A sífelvonó hossza 870 m.
A sípálya színtkülönbsége 220 m, hossza 1200 m.

A pálya egyenletesen lesimított sávja a felső részen meredekebb(közepes nehézségű), erdő közt kanyarog, S alakú pályát ír le.Az erdőből kiérve, lankásabban (kezdő sízőknek is ajánlott), széles legelőn halad tovább a felvonó kiinduló pontjáig. Síelés közben Marosfő, a Gyergyói-medence, a Görgény-és Gyergyói-havasok látványában gyönyörködhetünk.

Beköszöntött a tél Marosfőn

Vastag hótakaró borítja a tájat. Hófehér szépség, csillogás. Nyugalom, békesség honol mindenütt. Csak a hóban látható állat nyomok árulkodnak az élet létéről.
    Havazik, hópelyhek lejtik pajkos táncukat. Jégtűk szikráznak a napsütésben.
    Brúnó kutyánk boldogan rohangál, szaglászik a hóban.
    Szánkózó gyerekek kacajától hangos a hegyoldal.

 

Gréces, téli túra. Marosfő. Erdély. Székelyföld.

2012 január 8.
Már hagyománnyá kezd válni számunkra, hogy az év első gyalogtúrája a Gréces-tető megmászása legyen.
Felfelé kapaszkodva a Gréces lejtőjén, Marosfő téli panorámája teljes szépségében tárul elénk. Az üdülőtelep látványát fenségesen határolja a fehérlő Feketerez lágyan hajló magaslata, előtte a Ponkbükk szabályos kúpjával.



A Gréces-tetőn álomvilág fogad.
 Mélykéken tündököl az égbolt, felhőfoszlányokkal tarkítva. Szikrázik a hó, kristálytiszta  a levegő. Ragyog a januári nap, melegen cirógat. Csodálatos a látvány. Némán, lélegzet-visszafojtva, lenyűgözve bámuljuk a panorámát. Messzi ellátni. A Nagyhagymás hófödte sziklái vibrálnak a messzeségben. A Naskalat a havas legelőivel méltóságteljesen zárja a Felcsíki-medence horizontját.


Leírhatatlan gyönyörűség.
A fotók önmaguktól mesélnek. Csak részben tudják visszaadni a szépséget, az átélt, felejthetetlen hangulatot.

Kitűnőek a látásviszonyok.
Látni a "Ködöt", azaz a Csíkrákost határoló Csere-dombot és vele szemben, a kápolnájáról híres Bogát dombját. Együtt egy szűkületet képeznek a Csíki-medencében, Rákosi-szoros néven. Örömmel fedezzük fel a messzeségben a Nagysomlyó-hegy hajlatát és nyereggel hozzánőtt kistestvérét, a Kissomlyó domborulatát. A lábaiknál elterülő Csíkszereda már eltűnik a félhomályban.









Mesevilág.
Csak a tél képes ilyen különös szépséget produkálni. A tetőn "hópamacs-virág" borította rét pompázik. A puha-pihe hópelyhek csillogó "virágbóbítái" díszítik a hó alól kikandikáló hosszú fűszálakat. Megkapóan igézőek a környező, méregzöld fenyőfákkal.





Tél. Grécesi hangulat.
Képtelenség leírni, csak átélni lehet.










A szépséges természet és a fotós.

Élményeiket lejegyezték és a fotókat, kollázsokat készítették a Gréces vendégház házigazdái.

Erdély legszebb tájai: Gyilkos-tó

" A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki felső Olaszország és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállani. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben"
                                                                                                        Orbán Balázs, 1864

  150 év múltával, 2014 nyarán sétáljuk körül a tavat. A nagy székely történetíró szavai még ma is élethűek, a táj varázsa változatlanul bámulattal tölt el.

A tó alig 177 éve keletkezett egy földcsuszamlás következtében. Világviszonylatban egyedülálló a tó különös szépsége. A nevének "gyilkos" volta, vagy  talán a víztükréből kiálló, bizarr látványt nyújtó fenyő-csonkok az oka,  hogy önkéntelenül megborzongunk láttára.
Gyönyörűen mesés, rejtelmes és hátborzongató.

 A csodálatot fokozza a tó körüli táj megkapó szépsége. Sziklaóriások őrködnek fölötte. A Gyilkos-csúcs, amelynek  talán nevét is köszönheti. 1837-ben a hegy  esőzések következtében megcsúszott és eltorlaszolta a patak medrét, létrehozva a tavat.
A Kis-Cohárd  szikla tömbje a tó fölé magasodva uralja a tájat.

 A hátborzongató gyönyörűséghez a buja növényzet látványa is hozzájárul.
Élet és elmúlás. E kettős képzet kísér utunk során. A vízben korhadó fenyők látványa lehangol, az elmúlásra emlékeztet, a buján zöldellő, virágzó növényzet lelkesít, a megújulást jelképezi.








                 Tükrözés
A tó vízébe pillantva újabb csoda történik. Sejtelmes zölden csillogó felületén a környező világ fejre állított képe tükröződik. A hófehér sziklák, a méregzöld fenyves, a tóparti házak, az ég azúr kékje, a felhők mind láthatóak rezzenő tükrén. Szelíd zöld fényében mintha a mondabeli lány szeme tekintene vissza ránk.

Kert a tó közepén.
A természet újjászületésének szimbólumával találkozunk a tó vízében.
Az elmúlást jelképező, korhadó farönkökön újjáéled a növényzet. Fenyőcsemeték, cserjék nőnek, fű zöldell rajtuk. A tó vízén úszkáló vadkacsáknak fészkelő helyet nyújtanak.
Nagyszerű látvány, csodálatos érzés.







A több mint egy évszázaddal korábban történt természeti katasztrófa egyedülállót, csodát, újat  teremtett Székelyföldnek, a világ legszebb, legrejtelmesebb tavát.